HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 5. szám
Ösz
2018. november 16. Péntek
300918
24
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4  5 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ HTM aktuális szám
Újság archívum » 2007-02  
 
Megjelent a HTM 2007. februári száma!
2007-02-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Teljesítményfokozás vagy megelőzés?


A magashegyek veszélyei

 

"Vulkánkommandó" az Etnára

 

BELGIUM TETEJE

 

A Bazalt utcában

 

A Kékes környékén

 

Barangolás Csákberényben

Teljesítményfokozás vagy megelőzés?
A HEGYI VIAGRA


A hegyibetegség különböző formái ellen világszerte leggyakrabban használt szer a Diamox (hatóanyaga az acetazolamid). Valószínűleg ez a ma ismert leghatékonyabb gyógyszer mind az akut hegyibetegség megelőzésére, mind kezelésére. E betegség - melynek tünetei a másnaposságéval hasonlatosak (fejfájás, émelygés, fáradtság) - akkor alakul ki, ha a mászó túl gyorsan jut fel túl nagy magasságba, megfelelő akklimatizáció nélkül. Aki a fenti tüneteket figyelmen kívül hagyja és tovább folytatja a mászást, az hamarosan a hegyibetegség kevésbé barátságos formáival köthet nem kívánt ismeretséget: az agyödémával (folyadék megjelenése az agyban) vagy a tüdőödémával (folyadék a tüdőben). Mindkettő halált okozhat.

 

--------------------------------------------------------------------------------


A magashegyek veszélyei
LESELKEDŐ LAVINÁK


Ebben az időszakban a magashegyekben járók gyakran találkoznak a lavinaveszéllyel, ezért foglalkozunk most ezzel a témával.
A hólavina alapvetően háromféle lehet: porhó-, deszka- és vizeshó-, tavaszi vagy alaplavina (utóbbit mindhárom néven említik). A gyakorlatban soha nem fogunk egyértelmű veszélyekkel találkozni. A napi utunkon lesz olyan szakasz, ahol porhólavina, és lesz olyan, ahol deszkalavina fenyeget. Ezek mértékét mindig helyileg kell felismernünk, ott azonnal a legmegfelelőbb védekezési megoldást kell választanunk, és azt a legjobb tudásunk szerint haladéktalanul végrehajtanunk.
Gránitformák a felszínen és a felszín alatt
NYUGAT-AUSZTRÁLIA VADONJÁBAN
A gránitot általában nem tartják barlangképződésre alkalmas kőzetnek. Ennek ellenére szerte a világon számos barlang keletkezett gránitban. Némelyikük hosszát és térfogatát
tekintve is meglehetősen kiterjedt. Keletkezési módjuk különleges és sok tekintetben vitatott.
Ausztrália terjedelmes karsztterületein sok száz látványos mészkőbarlang ismert. Néhány közülük több kilométer hosszú kiterjedt föld alatti járatrendszert képez. Mindezek mellett jelentősebb lávabarlangok is találhatók Victoria és Queensland szövetségi államokban, de keletkeztek üregek gránitban is.
Ausztrália területén számos gránit-előfordulás ismert. Ezek részei az egykori egybefüggő, majd később darabokra szakadt, déli őskontinensnek, a Gondwanának. Egy érdekes gránitterület húzódik Nyugat-Ausztrália fővárosától, Perthtől 350 kilométerre keletre. A vidék központja egy kisváros, Hyden. A szabdalt gránitfelszín éppen az ausztrál búzatermő vidék és a vadon határán van.

 

--------------------------------------------------------------------------------


"Vulkánkommandó" az Etnára
AMIKOR A FÖLD MEGHASAD


A felszerelést már jó előre összekészítettük. Társaimmal több héten át, naponta több órát töltöttünk az internet előtt, míg végre elérkezettnek láttuk az időt.
Vulkanológiai kollektívánk tagjai gyakran figyelik az Etnát webkamerán, igaz, többnyire csak csendes hegyoldalakat és ködös hegycsúcsot látunk. Szeptember végén azonban egy, már régen várt vörös foltot fedeztünk fel a képernyőn: az Etna ismét életre kelt.
Önmagában a láva megjelenése még nem jelent szenzációt. Szicília vulkánján gyakorta megtörténik az ilyesmi. Általában rövid életű ez a jelenség, s önmagában nem szolgáltat elégséges indokot arra, hogy több mint ötezer kilométeres távolságból odautazzon miatta az ember. De mit tegyünk akkor, ha egy egész lávafolyamrendszer jelenik meg a monitoron, sőt, napról napra hevesebb, robbanásos kitörések por- és gázfelhői is mutatkoznak? Ha tehetjük, induljunk el!

 

 

--------------------------------------------------------------------------------


BELGIUM TETEJE
A "MAGAS MOCSÁRON"


Ha a magyar sajtóban Belgiumról jelenik meg cikk, akkor az főleg Brüsszelről vagy valamelyik középkori városról (Brugge, Gent, Leuven) szól. A legritkább esetben esik szó egyéb kirándulási lehetőségekről. Pedig Belgium egy részét a szépséges Ardennek foglalja el, melynek legmagasabb pontja egyben Belgium teteje is: a Botrange (694 m).
Az Ardennek (Ardennes) erdős völgyekkel és fennsíkokkal tagolt röghegység Délkelet-Belgiumban, Luxemburgban és Északkelet-Franciaországban. A régió neve a latin Silva Arduennából származik - ez volt a neve annak a hatalmas erdőségnek, amely a Sambre folyótól a Rajnáig terjedt, a mai hegység ennél kisebb területet foglal el. Az Ardennek nagy része óidei kristályos kőzetekből felépített, fennsík jellegű tönk: a Variszkuszi-hegységrendszer lepusztult maradványából formálódott. A főként devon és karbon palákból álló hegyvidék domborzatát alacsony, lekerekített hátak és lapos tetők sorozata jellemzi. Az Ardennek több hegységre tagolható, legmagasabb tömbje Kelet-Belgiumban a franciául (vallonul) Hautes Fagnes, hollandul (flamandul) Hoge Venen, németül pedig Hohes Venn nevű hegység. Ennek a legmagasabb pontja, a Botrange (694 m) egyben Belgium legmagasabb pontja is.

 

--------------------------------------------------------------------------------


A Bazalt utcában
ÉGIG ÉRŐ FA


A Keszthelyi-hegység északnyugati peremén a Vindornyaszőlős és Kisgörbő közötti nyolc kilométer hosszú Buruczky Ferenc tanösvény tíz megállóhelyének táblája a terület földtani, növénytani, állattani értékeivel ismerteti meg az odalátogatót. Buruczky Ferenc nagy tudású, természetkedvelő és
-védő meteorológus volt. A BEAC Természetjáró Szakosztályában vált tudatos természetjáróvá, majd nagyszerű eredményeket elérő teljesítménytúrázóvá. A SUPER 8 teljesítménytúráknak előbb szervezője, később résztvevője volt. 1997-ben egy ilyen verseny kezdő szakaszán kerékpárjával elesett, és koponyasérülést szenvedett. Életét a leggondosabb orvosi kezelés sem tudta megmenteni. Huszonkilenc éves volt.
A tanösvény leglátványosabb része a közepe táján levő másfél kilométernyi Bazalt utca. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak ez a fokozottan védett földtani értéke Vindornyaszőlősről és Nagygörbőről a sárga csík és a fehér alapon fekete madár jelzésű úton érhető el. Zalaszántóról is jelzett utak vezetnek hozzá. Mi a tanösvény kezdeti három kilométernyi szakaszát kihagyva gépkocsival mentünk a vindornyaszőlősi bazaltbánya bejáratáig. Az itteni tájékoztató tábla áttanulmányozása után vágtunk neki látványosnak ígérkező túránknak.

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

A Kékes környékén
A SAS-KŐTŐL A DISZNÓ-KŐIG

 

A síszezon kezdetével egyre többen keresik fel az ország tetejét, Kékestetőt és az igazi nagy, sportolásra is alkalmas hóra várnak. Megtelnek a parkolók, hangosan szól a zene, és egyre gyakrabban hallani motoros szánok zúgását. Ám ha rátérünk a csúcsról induló ösvények valamelyikére, néhány perc gyaloglással az öreg fák, a zizegő avar, a csend és nyugalom világába érkezünk. Míg a felvonóknál sorba kell állni, az erdőben sétálva csak elvétve találkozunk túrázókkal. A csendet keresve a Mátraházára levezető kék jelzés kivételével bármelyik irányba mehetünk, de legszebbek a gerincen vezető ösvények.

 

--------------------------------------------------------------------------------


Barangolás Csákberényben
"RUSZKI" HEGYEK


Fejér megyében a 81-es számú főutat (Sörédnél) és a 811-est (Alcsútdoboznál) Csákváron keresztül összekötő 8126-os úton igyekszünk Söréd irányába. A Székesfehérvárról Zámolyon át Gántra vezető 8123-as számú utat már kereszteztük. Ez az a vidék, ahol a Vértes lankái belesimulnak a Zámolyi-medencébe. Az út bal oldalán húzódó nagy kiterjedésű mezőn békés lovak és jámbor tehenek legelésznek. Jobboldalt egy, az úttal párhuzamos, már nem üzemelő murvabánya kiszáradt tó medrére emlékeztető, rekultivált mélyedése tátong. Egy keresztbe nyúló erdősávon átkelve, a 8-as kilométertáblánál hirtelen megváltozik a táj arculata, sajátos kép tárul elénk: egy kilométeren át az út kisebb-nagyobb dombok közé ékelődött völgyben halad tovább. A fűvel borított, vadvirágokkal tarkított magaslatokat attraktív sziklatömbök és szanaszét heverő kövek ékesítik. A domboldalakon csak cserjék emelkednek ki itt-ott a fűből, fák nincsenek. Ezek a dombok az úgynevezett "ruszki" hegyek.

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a HTM márciusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu