HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 5. szám
Ösz
2018. november 16. Péntek
300877
103
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4  5 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ HTM aktuális szám
Újság archívum » 2009-04  
 
Megjelent a Turista Magazin 2009. áprilisi száma!
2009-04-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

dr. Dénes György: Árpád-kori templom


dr. Babits Lajos: A Vadálló-köveken


Barna Béla: Egy másik Dobó-vár


Vida Róbert: Bánát fővárosa


Szepessy Gábor: A Felvidék ékszerdoboza


Kerekes György: Kőfolyások és bazaltoszlopok
 

Kalmár László: Fenyőcsonkok a tóban


Mátéfy Szabolcs: A Pogány–Rózsás-erdőrezervátum


dr. Szekeres Béla: „Hullámvasutazás”


Kiss László: Esőfelejtő sziklák

dr. Dénes György: Árpád-kori templom

 

A Gömör–Tornai-karszt délkeleti peremén fekvő hegyvonulat két tagja, a Rudabányai- és a Szalonnai-hegység között a Bódva folyó völgye hegyszorossá szűkül. A honfoglalást követően e hegyvonulaton húzódott az ország belsejét védő gyepűvonal. Ennek déli oldalán, a Bódva mindkét partján elterülő nagy birtoktest, amely a mai Szalonna és Martonyi községek együttes területének felel meg, Szalonna birtok néven a honfoglaló Örs vezér, ahogy akkor mondták, Örsúr nemzetségének egyik szállásbirtoka lett.
A Szalonna név eredetileg a Bódvától nyugatra, a Rudabányai-hegység lábánál fakadó langyos ásványvízforrást jelölte, amelyet a valószínűleg éppen a honfoglalók által délebbről a gyepű védelmére odatelepített, bolgár jellegű nyelvjárást beszélő délszláv népelemek neveztek el a forrásvíz sajátos ízéről a maguk nyelvén Slana (sós)-forrásnak, és róla kapta nevét a mellette kialakult kis településük is. A környék ezen első kis településéről nevezték azután az Örsúr egész ottani uradalmát magyaros kiejtéssel Szalonna birtoknak.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

 

dr. Babits Lajos: A Vadálló-köveken

 

A népi megfigyelésen alapuló időjárásjóslás az idei télen is beigazolódott. Február 2-án a medve meglátta árnyékát, visszafordult barlangjába és szundikált tovább. Igaza volt, mert Tél tábornok újból támadásba lendült, megszórta az országot hóval, nem kis bonyodalmat és bosszúságot okozva az autókkal közlekedőknek. Sokan azonban örültek a tetemes égi áldásnak, és sível, szánkóval vagy egyszerűen csak bakancsban felkerekedtek, meglátogatták a hazai hegyeket, élvezték a mozgás, a jó levegő és a különleges téli látvány örömét. Mi is elhatároztuk, hogy egy havas túra élményeként, Dömösről a Vadálló-kövek mentén felmegyünk a Prédikáló-székre.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Egy másik Dobó-vár

 

Léva vára ma Szlovákia területén fekszik, egykor Bars vármegye székhelye volt, fontos végvára a felvidéki bányavárosok védelmi rendszerének. Kevesen tudják, hogy Dobó István, az egri hős sokáig lévai várkapitány is volt. Kiránduljunk el hát a Budapesttől mindössze 112, Egertől 246 kilométerre fekvő Lévára, megnézni Dobónak egy másik várát.
Léva (Levice) városát leggyorsabban Pestről Esztergomon keresztül közelíthetjük meg, a párkányi Mária Valéria hídtól még bő ötven kilométer, és máris ott vagyunk.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vida Róbert: Bánát fővárosa

 

Temesvár immár kilencven éve mintha kikerült volna a magyar köztudatból. Ennek több oka lehet. Az Erdélybe utazók még csak nem is érintik, így mostohább helyzetben van, mint a Partium nagyvárosai, amelyeken legalább át kell utaznia korunk modern vándorainak. E terület nem került vissza a második bécsi döntés idején, hiszen már akkor sem volt magyar többségű. A török időkben a magyar lakosság zöme elhagyta, azután katolikus svábokat telepítettek ide a 18. században. A németek nagyobbik részét a második világháború után űzték el, leszármazottaik pedig a rendszerváltás után távoztak. Így szinte homogén román területté vált mára, elveszett az a varázsa, amely a Székelyföldnek ma is megvan. Évtizedeken keresztül a katasztrofális minőségű utak, illetve a határátkelő hiánya tette szinte megközelíthetetlenné a vidéket.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: A Felvidék ékszerdoboza

 

Ha szavazni kellene hazánk leghangulatosabb településéről, minden bizonnyal Kőszeg kerülne ki győztesen. Ha a szlovák lakosokat kérdeznénk meg ez ügyben, vélhetően Bártfa (Bardejov) végezne az első helyen. Tény, hogy a Felvidék számos impozáns települése felhívja magára a figyelmet akár fekvése, akár műemlékei révén, mégis egybehangzóan állíthatjuk, hogy Bártfához hasonló kisváros még egy nem található a Kárpátok ölelésében.
Bártfát a legkönnyebben Eperjes felől közelíthetjük meg, innen mind közúton, mind vasúton felkereshetjük. Ha gépkocsival vagyunk, mindössze 35 kilométert kell autóznunk, s máris betekinthetünk falai mögé. Bártfa központját ugyanis nagyrészt még ma is városfalak övezik. Mielőtt pazar főterét szemügyre vennénk, ismerkedjünk meg a helység történetével.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kerekes György: Kőfolyások és bazaltoszlopok

 

Ha természetföldrajzi tájbeosztását nézzük, a Badacsony a Balaton-felvidék részét képező Badacsony–Gulács-csoportba sorolható be. E térség legimpozánsabb vulkáni tanúhegye, mely közvetlenül a Balaton partján áll, s a Balaton két öble közé ékelődik.
Csaknem kerek a hegy „szoknyája”, melynek kerülete közel 12 kilométer, legmagasabb pontja 437 méter. Oldalát laza üledék borítja, mely kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. A szürke bazaltoszlopok messziről látszanak, jellegzetes arculatot adva a tájnak. Ha a turistautakon fedezzük fel a hegyet, az erdőben több helyen is kőfolyások bukkannak elő a fák közül. Bármikor és bármilyen járművel érkezünk Badacsonyba, lépten-nyomon találkozunk a hegy jellegzetes kőzetanyagával, a sötétszürke bazalttal. E kőzet megtalálható a település és a hegyoldal régi házaiban, de néhány középületben is. Ilyen a badacsonytomaji templom, a badacsonyi vasútállomás.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kalmár László: Fenyőcsonkok a tóban

 

A Gyilkos-tó és a Békás-szoros egyike azon helyeknek, amelyeket az Erdélyben először járó magyarok feltétlenül felkeresnek, és később is többször vissza-visszatérnek. Ám leginkább csak arra szorítkoznak, hogy a bazársoroknál megállnak, vesznek egy kürtős kalácsot, esetleg lesétálnak a tópartra, a vállalkozóbbak végigsétálnak a szoroson. Viszonylag kevesen gondolnak arra, hogy körbesétálják a tavat, és arra még kevesebben, hogy felkapaszkodjanak valamelyik kilátópontra. Pedig a tó körüli sétához különösebb előkészületekre sincs szükség. Kényelmesen egy, nagyon kényelmesen másfél óra elegendő rá. Emelkedő is csak egy helyen van, és az sem megerőltető.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Mátéfy Szabolcs: A Pogány–Rózsás-erdőrezervátum

 

Az elmúlt két évben a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület a jelzésfelújítási munkái kapcsán, valamint néhány új, eddig nem létező turistaútvonal, több vándortúra, teljesítménytúra és túramozgalom engedélyeztetése közben remek munkakapcsolatot épített ki hazánk egyik legfiatalabb nemzeti parkjával, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával.
Örömmel fogadtuk kezdeményezésüket, miszerint idén nyáron, július 18–19-én közösen szerveznénk egy kétnapos vándortúrát, melynek második része során a résztvevők szakmai vezetés kíséretében alaposabban megismerhetik majd a hegység rejtett értékeit, bepillantást nyerhetnek a természet, ezen belül pedig az erdő életének, működésének bonyolult és sérülékeny mechanizmusába, és bővebb ismereteket szerezhetnek az ott folyó természetvédelmi munkálatokról, illetve azok eredményeiről is.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Szekeres Béla: „Hullámvasutazás”

 

A Zalai-dombság vidékén való bakancsos csavargásra leginkább a tavaszi (vagy őszi) időszakot tudom javasolni. Utunk a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát követte, így Rádiháza után (ahonnan ha vonattal érkezünk, el is lehet indulni) mielőbb szállást kellett találnunk. Tudtuk, Lasztonyára már sötétedéskor érünk, ezért itt kerestünk szálláslehetőséget már jó előre.
A polgármesteri hivatalt hívtuk fel, ahol egy kedves hölgy jelentkezett, és közölte, hogy kiadó szoba, apartman, turistaszálló ugyan nincs a faluban, de náluk megalhatunk, szívesen látnak. Hihetetlen, de olyan vendégszerető házaspárral volt szerencsénk találkozni, amilyenre álmainkban sem számítottunk.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kiss László: Esőfelejtő sziklák

 

Felhőkémlelő, jó időre váró esős hét után újabb borús reggelre ébredtünk. Liptószentmiklósi szállásunk ablakából a Krivánt kerestük, de nem leltük. Megérkezésünk napján a „Liptói-tengert” (Liptovska Mara) körbeautózva még napsütésben csodálkoztunk rá újra a már jól ismert hegyek, a liptói táj szépségére. Másnaptól napsütést elvétve, esőt, sötét felhőket, ködöt, áradó folyókat annál inkább láthattunk.
Az óvatosság jegyében egy kisebb hegyre, a Deménfalvi-völgyből elérhető Pustéra szavaztunk. A csupán 1501 méter magas csúcs mellett szólt könnyű megközelítése (rossz idő esetén gyors visszavonulási lehetőség!), a csúcsról látható szép panoráma reménye és az időjárás javulásával a közeli nagyobb csúcs, a Krakova Hol’a (1752 m), egyszerű elérésének lehetősége is.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

-------------------------------------------------------------------------------- 

 

A teljes cikkeket a Turista Magazin áprilisi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu