HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2019. 6. szám
Tél
2020. február 22. Szombat
363165
8
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Hírevél feliratkozás
Friss hírek
Könyvajánló
Hirdetési ajánlat
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Írjon nekünk
Előfizetés
Keresés
Újság archívum
2019.
1  2  3  4  5  6 
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2010-06  
 
Megjelent a HTM 2010. 2. száma!
2010-06-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Barna Béla: A jegyesek hegye

dr. Palla Gábor: Gleccserexpressz és lasagne cserépedényben

Guth László: Az elveszett város

Győri Sándor: Vudu, klímaválság, pusztulás

Tóth József: Lakoma a szaunában

Hunyadi László: Aknák között a Velebit csúcsán

Takács Antal: A lovak birodalmában

Barna Béla: A jegyesek hegye

Az olaszországi Lecco környéke világszép hely, a mediterrán jellegű Comói-tó találkozik itt az Alpesek előhegyeivel. Közvetlenül Lecco városa fölé magasodik egy gyönyörű fűrészfogas hegy, a Resegone (1875 m). Ez a környék a színtere az egyik legnagyobb olasz regényíró, a milánói Alessandro Manzoni (1785–1873) főművének, a „Jegyesek”-nek, az író a regényt a Monte Resegone költői leírásával kezdi.
Mielőtt elindulunk a híres regénybeli Resegónéra túrázni, röviden ismerkedjünk meg Lecco városával. E kisvárost általában az útikönyvek lehúzzák, hogy nincs műemléke, és elintézik egy sorban, ha egyáltalán említik. Pedig bizony a Comói-tó környékének legszebb városa ez, panorámája páratlan. Természeti szépségeinek köszönhetően vonzotta a festőket, írókat és tudósokat is, kevesen tudják például, hogy Leonardo geológiai tanulmányát e vidékről készítette, ráadásul vázlatokat rajzolt a leccói öbölről! Egyes vélemények szerint Lecco környéki hegyek jelennek meg a Mona Lisa hátterén, ahol folyók rohannak le hegyi tavakból, és pusztítják szüntelenül a hegyoldalt.
Bővebben a HTM-ben...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Palla Gábor: Gleccserexpressz és lasagne cserépedényben

Budapesttől nagyjából 600 kilométerre, a Magas-Tauern déli oldalában található a Drávába tartó Möll-folyó. A síelők bizonyára ismerik az itteni síterepeket, de a folyóvölgy és a környező hegyek számtalan szebbnél-szebb túraútvonalat is kínálnak a bakancsos turistáknak is.
A Mölltal-gleccser, illetve a hozzákapcsolódó Ankogel híres és népszerű síterület, Ankogelen nagyjából április közepéig, míg a Mölltal-gleccseren május végéig nagyon jó körülmények között síelhetünk. Ha többnapos sízésre jövünk ide, a helyi magashegyi sízés és az időjárás sajátossága tapasztalataim alapján az, hogy, ha a Mölltal-gleccser felhőben van vagy ott rossz az idő, akkor a katlanszerű adottságai miatt az Ankogelen napos idő van, és ez igaz fordítva is. Úgy készüljünk tehát, hogy a sízés helyszínéről az időjárás függvényében mindig reggel döntsünk, a jegyek mindkét síterületre érvényesek. Bármelyik pályához könnyű az eljutás, mert gyakori síbuszkapcsolat van a folyóvölgy falvaiból, illetve a két pálya között is.
Bővebben a HTM-ben...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Guth László: Az elveszett város

Újra látogatható a perui romváros, a Machu Picchu. 2010. február 8-án, több hónapos esőzés után több mint 1300 turista esett foglyul az elveszett város romjainak. Már hónapok óta csak helikopteres látogatásokat engedélyeztek a hatóságok, február 9-e után ezt a lehetőséget is megszüntették. A vasútvonal kijavítása két hónapot vett igénybe, ezzel a történelem során másodjára volt elzárva az „elveszett” város a külvilágtól.
1450 körül Pacsakutek Yupanki, inka király rendelte el a Machu Picchu építését, mely kecsua nyelven „Öreg Csúcs”-ot jelent. Cuscótól, „a világ köldökétől” 112 kilométerre, északnyugaton helyezkedik el város. Az Andok déli láncolatait az Urumbamba-folyó törte meg hosszú évekkel ezelőtt, mely szinte elérhetetlenné teszi a világ egyik legtitokzatosabb helyét. Már a felfedezése is különösnek mondható.
Bővebben a HTM-ben...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Győri Sándor: Vudu, klímaválság, pusztulás

Halottak tíz- és tízezrei, egy szétroncsolódott város, hajléktalanná lett milliók. A nyomor és a pusztulás infernóját árasztja a földrengés nyomán az Amerikának nevezett három földrész hagyományosan legnyomorultabb állama. Cserbenhagyta volna a vudu ősi istene hűséges népét? Vagy ez a borzalmas tragédia kellett sorsszerűen ahhoz, hogy a világ végre megmozduljon az elveszett nép megmentéséért?!
Idegen szemmel úgy tűnhetett, mintha éppenséggel kergetőznénk. Ahogy kaptattam felfelé a köves-poros csupasz domboldalon, a zsibongó gyerekhad sűrű árnyékként követett. Bármekkorát, bármerre is léptem, velem mozdultak, éberen. Összesúgtak, nevetgéltek, s mindvégig csökönyös, szinte megszállott figyelemmel meredtek a szomszédos Puerto Plataban vett, gyűrűs kék füzetemre.
Bővebben a HTM-ben...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Tóth József: Lakoma a szaunában

Nagyszerű autóutak vzetnek a Finn-öböltől fel egészen a lappföldi fennsíkig az „ezer tó országának” nevezett Finlandián át. A precíz kartográfusok persze mindig rosszallóan helyesbítenek ilyenkor, mondván, több ezer tó országa ez a vidék… A turisták persze nem számolják a tavakat, csak csodálják a kék víztükrüket. Az itt lakó rokonaink sem igen megalapozott módon magyarázzák a finn–magyar kettéválást. Szerintük, amikor a finnugor őseink együtt indultak az Ural környékéről nyugat felé, az egyik útelágazásnál egy táblát találtak, amely dél felé mutatott, és az volt ráírva: „A napfény felé”.
Mivel a finn ősök nem tudtak olvasni, bandukoltak szépen tovább északnyugati irányba, az ugor-magyarok viszont elolvasván a szöveget, elkanyarodtak délkelet felé. Hát így jutottak ők fel ide a hideg északi tájakra, ahol elmondásuk szerint a téli hónapokban olyan vastag a hótakaró, hogy nem is takarítják az utakról, hanem letaposva azon közlekednek tavaszig. Ezalatt olyan rövidek a nappalok, hogy szinte egész nap villanyfény mellett élnek.
Bővebben a HTM-ben...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Hunyadi László: Aknák között a Velebit csúcsán

Magashegyi túra áprilisban? Igaz, már „nyílnak a völgyben a kerti virágok”…de még „hó takará el a bérci tetőt” – kifordítva Petőfi sorait. Nyugaton az Alpok, északra a Tátra, kelet felé Erdély hegyei – mind méteres hó alatt alszanak. Aki tehát nem a síelés örömeit keresi, és nem is valami extrém havas kalandra vágyik, legjobb ha délnek veszi az irányt. Délnek, le egészen a dalmát partokig, ahol eddig csak távolból, vízparti nyaralások díszleteként csodált, titokzatos kopár hegyek sorakoznak a legkékebb tenger mentén a Velebit-hegységbe.
A tengerpartra érkezve igazi tavasz fogad, a virágszőnyeg kíséri az ilyenkor még kihalt országutat. A Paklenica Nemzeti Park közelében fekvő Seline faluban is miénk az egész kemping. A fürdőszezon még messze van, ami teljesen érthető egy rövid megmártózás után az igencsak hideg tengerben. No de nem is ezért jöttünk elsősorban.
Bővebben a HTM-ben...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Takács Antal: A lovak birodalmában

Bábolna – a magyar lótenyésztés egyik fellegvára – Komárom-Esztergom megye északnyugati szegletében, az M1-es autópálya közelében helyezkedik el. Lakosainak száma valamivel több mint 3800 fő. Első írásos említése – Babuna néven – 1268-ból származik. Nevét akkori birtokosától, a Babunai családtól kapta.
Bábolnán haladt át a történelmi útvonal, a Budáról Bécsbe vezető, úgynevezett „Mészárosok útja” (volt hadi út is), melyen az Alföldön és Erdélyben összegyűjtött szürkemarhákat lábon hajtották Bécsbe, sőt néha egészen Regensburgig. Kitűnő legelőinek köszönhetően Bábolna-puszta fontos pihenő- és elosztóhely volt. Itt válogatták át a vágásra szánt állatokat, és adták el a komáromi és győri mészárosoknak, a többit pedig hajtották tovább.
Bővebben a HTM-ben...
 

--------------------------------------------------------------------------------

 

A teljes cikkeket a HTM Magazin 2010. 2. számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu