HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2019. 4. szám
Nyár
2019. október 20. Vasárnap
344532
5
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Hírevél feliratkozás
Friss hírek
Könyvajánló
Hirdetési ajánlat
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Írjon nekünk
Előfizetés
Keresés
Újság archívum
2019.
1  2  3  4 
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2011-08  
 
Megjelent a Turista Magazin 2011. augusztusi száma!
2011-08-14
Nyomtatható változat!


 

Ízelítő a tartalomból:


Barna Béla: Fortyogó üst

Szatmári Zoltán: Egy tiszta mászó

Kiss László: „Felfedezetlen” kilátóhely

Kerekes György: Folyók és hidak városa

Barna Béla: „Ott ahol a kis Túr siet beléje”

Gebora István: Ahol az angyalok imádkoznak

Tarnóczi László: Hernád-parti Párizs

Dr. Palla Gábor: A Kincses-sziget

Barna Béla: Fortyogó üst

A Kárpátok hegyvidékét a Balkán-hegységtől a Duna felsőszakasz-jellegű, fantasztikus áttöréses völgyszakasza választja el. Az Al-Dunának is nevezett folyószakasz legszebb, legizgalmasabb része a Kazán-szoros. Egyre több turista keresi fel ezt a természeti csodát az erdélyi, román oldalról. De érdemes felfedezni a szerbiai oldalt is, amit ott Djerdap (Gyerdáp) néven nemzeti parkká nyilvánítottak.
Mielőtt túrázni indulnánk, nézzük, mi is pontosan a terület neve. A földrajzosok szerint a Dunának a Galambóc (vagy a Néra torkolata) és Szörényvár (Turnu Severin) közötti szakaszát hívják Al-Dunának. Ezt a csodás szépségű, közel 150 kilométer hosszú folyószakaszt sokan Vaskapunak is nevezik tágabb értelemben, bár szűkebb értelemben csak az Orsova alatti szakaszra vonatkozik a Vaskapu név. A román (Porţile de Fier) és a török (Demirkapi) név jelentése is „vaskapu”. Az Al-Duna vagy a Vaskapu azonban nem egyetlen szoros, hanem több szakaszból álló rendszer, melynek legszebb és legszűkebb, kilenc kilométeres szakaszát Kazán-szorosnak hívják. A török eredetű kazán szó egyes szakértők szerint üstöt, mások szerint üstben fortyogó vizet jelent. Ha már fortyogás és forgás, és mivel Szerbiában járunk, mindenképp le kell írni, hogy itt a Duna egész áttörésének szerbül Đerdapska klisura a neve; a Djerdap (Gyerdáp) elnevezést is török eredetre vezetik vissza, állítólag a girdab, girdap szóból alakult ki, ami örvényt, örvényes szorost, forgót, jelent.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szatmári Zoltán: Egy tiszta mászó

Várkonyi László (Konyi) – a magyar hegymászás oxigénpalack nélküli magassági csúcstartója – 2010. április 26-án egy jégomlás következtében örökre eltűnt a Mount Everest ormain. Feleségével, Várkonyi Beával – aki barlangász, aktív hegymászó és tagja volt a 2003-as Gasherbrum-expedíciónak – több mint egy év távlatából beszélgetünk Konyiról és a hegyek iránti szenvedélyéről.
– Konyit a magyar és nemzetközi hegymászó társadalom elismert mászónak tartotta. Ti együtt jártatok a Kaukázusban, a Pamírban, Peruban, a Cordillera Blancában is. Nemcsak az életben alkottatok egy párt, hanem sok esetben a hegyek világában is. Mit jelentett Konyinak a hegymászás?
– Ha egy szóval kellene válaszolnom, azt mondanám: mindent. Konyinak az életét szinte teljesen kitöltötték a hegyek, a velük kapcsolatos gondolatok, technikák, a hó- és jégformák, keletkezésük, irodalmuk. Sőt, mikor itthon volt Budapesten, gondolatai sokszor akkor is a hegyekben jártak. Térképeket nézett, háttéranyagokat gyűjtött, túrákat tervezett. Mindent fejben tartott, félelmetesen jó memóriája volt.
Nézegette a Google mapon, hogyan lehet megközelíteni a hegyet, mi látható, mi a legalkalmasabb út, honnan milyen perspektívája van a hegynek, milyen a környezete. A hegyekről szinte mindent tudott, a kialakulásukról, a mászóútvonalaikról, a történelmükről, a híres mászásokról. Olyan volt, mint egy lexikon, minden a fejében volt.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kiss László: „Felfedezetlen” kilátóhely

Hazánk egyik legnépszerűbb túracélpontja a Börzsöny. Mint minden hegyvidéknek vannak sokak által járt, ismert és vannak felfedezetlen részei. Az azonban meglepő, hogy a hegység egyik legszebb kilátást kínáló magaslata az ismeretlen területek közé tartozik. Ennek legfőbb oka, hogy a Gömbölyű-kő környékét elkerülik a túraösvények. Nem volt ez mindig így. A hegytetőn még láthatók a megkopott piros jelzések.
Bővebben a Turista Magazinban…

Kerekes György: Folyók és hidak városa
Lengyelországban, a Sziléziai-síkságon az Odera és még négy kisebb folyó (Bystryca, Olava, Sleza és Widawa) találkozásánál terül el Wroclaw. Magyarul korábban Boroszlóként hívták, németül közismertebb azonban a neve, Breslau. Érdekességként említhető, hogy 1741–1918 között a hivatalos neve: Boroszló Királyi Fő- és Székváros volt. A középkortól a Habsburg-, majd a porosz királyság része, végül a Német Birodalomhoz tartozott.
Szilézia történelmi fővárosa Lengyelországot tekintve ma a negyedik legnagyobb és az egyik legrégebbi város. Minden tekintetben központnak számít, hiszen itt összpontosul a wroclawi vajdaság ipara, közlekedése, központja a művészeteknek, az oktatásnak és a kulturális életnek. Sok helyen olvashatjuk, hogy a „hidak városa”, mert egykor közel háromszáz, ma pedig kétszáz hídja van. A hagyomány szerint a várost egy Vratislaw/Wrocislaw nevű személyről nevezték el. E lengyel névből egyszerűsödött Wroclawvá, de közben természetesen sok más névvel is illették. Lehetséges, hogy a sziléziai törzsi fejedelem után kapta nevét, aki a terület és a város első birtokosa volt. Természetesen ezernyi magyarázat és elképzelés van, de minden között talán ez a leghihetőbb változat.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: „Ott ahol a kis Túr siet beléje”

A Túr folyó néhány szakasza még ősidilli állapotban van, talán legszebb és legvadregényesebb ezek közül a Kölcse és Túristvándi közötti szakasz, amelyen egy kellemes vízi túrát tehetünk a híres vízimalomhoz. A romantikus-vadregényes útvonalat bedőlt faágak teszik csodaszéppé és egyben izgalmassá is: jó, ha vezetőt fogadunk erre az útra, aki gyakorlott, ha a kenut egy nagyobb fatörzsön kell átemelni.
Ha a Túron, az Öreg-Túron vagy a Tiszán akarunk vízi túrázni, bázisul legcélszerűbb a Vidám Delfin Kempinget és Panziót választani, mely Magyarország legkeletibb csücskében, Tiszabecsen van. Itt érkezik a Tisza magyar területre, s a tiszabecsi szabadstrand az első magyarországi lehetőség, ahol a vízi túrázók vízre tudják tenni kajakjukat, kenujukat. A strand itt még kavicsos, így a Tisza vize kristálytiszta.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Gebora István: Ahol az angyalok imádkoznak

Székelyföld szívében eldugottan húzódik meg sok kis falu, köztük Székelypálfalva. Már több éve, pünkösdkor mindig ide vezet az utunk, hogy a barátságos nyílt emberekkel egy Keresztaljban zarándokoljunk Csíksomlyóra. A pünkösdi mise a félmilliós zarándok seregében lenni és lélegezni felejthetetlen élmény, de most mesélni szeretnék Pálfalváról és környékének szépségeiről is.
A hosszú utazás a Sóvidéket elhagyva a vége felé közeledik. Korond után a Kalondatetőre felkapaszkodva egy-két kanyar és máris a rejtőzködő bekötőúthoz érünk, nagy lendülettel nem kanyarodhatunk, az aszfalt mindössze alig tíz méter. Zötyögős földút vezet a faluba, ez a kátyúkkal teli, kacskaringós útnak itthon nem is nevezhető képződmény. Sokáig semmi nem mutat lakott vidék közelségére, oly háborítatlan a táj. A három kilométer negyedórába telik ezen a vidéken. A székely gazda is eligazítja szekerében a villát és a gereblyét, hogy ne rezegjen, zizegjen, s ne zavarja a harangszót és a madárdalt. Még a ragadozó madár is ritka vendég, így a dalos madarak nyugton trilláznak. Székely emberek szerint ide az angyalok imádkozni járnak.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Tarnóczi László: Hernád-parti Párizs

Ne higgyük, hogy a graffiti az valami új keletű dolog. A városfalakat már a középkorban is firkálták. A kassaira pingált hegedű például azt üzente, hogy itt a zenész koldusokat megtűrik, sőt alamizsnát is adnak neki. A kassai börtön celláiban máig maradtak fenn a középkori tolvajok titkos jelrendszerét használó vésetek, így sok efféle titkot olvashatunk ki itt a múltból. Zegzugos utcái, kapualjakba épült vendéglői és Főterére kinyújtózó kávézói, sörözői a mai turisták kedvelt városává teszik a Hernád-parti Párizst.
A szeszélyes természetű Hernád széles folyóvölgyében, a kassai katlanban fekszik Szlovákia második legnagyobb városa, melyet nyugatról a Gömör-Szepesi-érchegység nyúlványa, keletről pedig a Szalánci-hegység határol. Kassa tulajdonképp mindenhez közel van: Miskolc, de Lengyelország vagy Ukrajna is kevesebb mint száz kilométer innen, ráadásul vasúti csomópont a város, sőt repteret is működtet. Ennek ellenére ritkán jut eszünkbe úti célként választani. Rosszul és érdemtelenül teszünk így – szögezzük le már most az elején.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Palla Gábor: A Kincses-sziget

Gemenc egyedülálló értékeivel, színes növény- és állatvilágával már sokan megismerkedtünk. Van azonban Gemencnek egy különleges területe, amelyet nem lehet a szokásos módon Szekszárd felől vagy délről, Pörböly irányából megközelíteni: a Veránka-szigetet csak a Duna felől, hajóval lehet elérni. Ezért Veránka máig megőrizte természetes védettségét, érintetlenségét, zártságát, hiszen csak kevesen ismerik, és talán még kevesebben tudják az odajutás lehetőségét. Ezek miatt „becézik” Veránkát Kincses-szigetnek is.
A szigetre vezető túrát a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai központja példamutatóan szervezte meg. Mintegy ötven természetkedvelő vett részt, és gyönyörködött a sziget szépségeiben. Nagyon érdekes Veránka földrajzi-közigazgatási hovatartozása is, hiszen a Duna bal partjához közeli Érsekcsanád külterületéhez tartozik annak ellenére, hogy a sziget a folyó jobb partján terül el. Veránka-sziget 1893-ban jött létre, amikor a Duna medrének szabályozása révén levágták a Rezéti kanyarulatot. Így Veránkát keletről a Duna, nyugatról a Rezéti-Duna veszi körül.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin augusztusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu