HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2019. 6. szám
Tél
2020. február 22. Szombat
363157
8
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Hírevél feliratkozás
Friss hírek
Könyvajánló
Hirdetési ajánlat
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Írjon nekünk
Előfizetés
Keresés
Újság archívum
2019.
1  2  3  4  5  6 
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2012-06  
 
Megjelent a Turista Magazin 2012. júniusi száma!
2012-06-10
Nyomtatható változat!

Kerekes György: Dübörgő szépség

Lieber Tamás: Kint és bent

Takács Antal: Fehér sziklák

Kreicsi Gábor: Honfoglalók nyomán

Dr. Babits Lajos: Gyapjaszsák és ingókő

Barna Béla: Ahol Lajos király megfulladt

Nyilas Hajnalka: A legvirágosabb város

Dr. Szekeres Béla: Sokszínű élőhely

Kiss László: Tűéles képek

Barna Béla: Rejtőzködő rónaság

Kerekes György: Dübörgő szépség

Schaffhausentől alig négy kilométerre fekszik egy kicsinyke település, Neuhausen, melyet évente több százezer turista keres fel. Legfőbb nevezetessége a Rajna-vízesés, Svájc egyik különlegessége, a világörökség része.
Mielőtt megpillantanánk a vízesést, meghallanánk orkánszerű dübörgését, egy csendes kastélykapun kell belépnünk. Schloss Laufen egy sziklán ül, onnan tekint le a vízesésre. Nincs hatalmas történelmi jelentősége, mégis mindenki felkeresi, aki erre jár. Az első írásos említése Krisztus után 858-ból való. A Laufen bárók ősi birtoka volt a környék.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Lieber Tamás: Kint és bent

A szlovéniai Postojnától tíz kilométerre északkeletre, a Rak folyó időszakos medre lenyűgöző sziklakapuk között kanyarog. Mesés világ ez, ahol a turista óhatatlanul is óriások birodalmába csöppen.
A Szlovén-karsztra szervezett látogatásunk talán legemlékezetesebb momentumát egy „felszíni” barlangtúra jelentette. Elsőre talán furcsának hathat ez a kijelentés, ám ha közelebbről is megismerkedünk a Rakov Skocjan nyitott-zárt világával, máris természetesnek hat. Mint ahogy természetes maga a látnivaló is, még ha néhol ügyes mérnöki kéz nyomait is véljük rajta felfedezni. Ez utóbbi azonban legfeljebb csalóka képzeletünk szüleménye lehet.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Takács Antal: Fehér sziklák

Dalmáciai nyaralásunk véget ért. Az A1-es autópálya 21-es – Skradin – és 16-os számú – Posedarje – csomópontja közötti, valamivel több mint 60 kilométeres szakasza a Ravni kotari megnevezésű földrajzi területen, egy fennsíkon vezet keresztül. Derült időben, jó látási viszonyok mellett menet közben már messziről észlelhető a Velebit (Vaganski vrh – 1757 m) vonulata. Ez Horvátország leghosszabb (145 km) hegysége, de ami a magasságát illeti, csak negyedik a sorrendben.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Kreicsi Gábor: Honfoglalók nyomán

Kárpátalja valószínűleg nagyon sok magyar embernek megdobogtatja a szívét, hiszen 896-ban ezen a részen léptek be honfoglaló őseink a mai Magyarország területére. Ez a közel 12 ezer négyzetkilométernyi terület sok tekintetben eltér Ukrajna más részeitől. Ebben nagy hatása van a történelemnek, hiszen az utóbbi száz évben sorrendben már az ötödik ország területéhez tartozik. Ráadásul mindkét világháború idején óriási csaták helyszínei voltak az itteni hágók, amelyek jelentősen megtizedelték a lakosságot is.
Kerékpáros túránkat ketten tettük meg, barátommal, Karlovitz Kristóffal. Mivel nem volt sok időnk a kimozdulásra, így autóval terveztük a kiutazást és csillagtúraszerűen – két szállásról – szerettük volna bejárni a legfontosabb magaslatokat. Ennek megfelelően hajnali négykor már meg is indultunk keleti irányba, és reggel hét körül megérkeztünk a beregsurányi átkelőhöz. Közel egyórás ügyintézés és várakozás után léptünk be Ukrajnába, illetve Kárpátaljára.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Dr. Babits Lajos: Gyapjaszsák és ingókő

A Velencei-hegység hazánk földtanilag legidősebb röghegysége, ahol a kőzetalkotó gránit a 300 millió évvel ezelőtti magmatizmus emlékeként tárul elénk. A mélyben megolvadt földkéreg magasabb régióba vándorolt, lassú kihűlés közben kikristályosodott, gránitot hozott létre. Az erózió hatására a fedő üledékes palaköpeny nagy része lepusztult, és az ellenállóbb gránit kihantolódott. Az egységes kőzet tömbökké repedezett, és legömbölyödött, gigantikus kőrakások, népies nevén gyapjaszsákok, ingókövek jöttek létre.
Sukorón a szövetkezeti boltnál szálltunk le a buszról. A zöld + jelzés felvezetett a dombon álló református templomig. Az 1832-ben klasszicista stílusban újjáépített épület történelmünk tanúhelye, 1848-ban az alakuló nemzeti hadvezetés a pákozdi csata előestéjén itt tartotta haditanácsát. Jelzésünk a Szilvás soron vezet tovább, melynek régi épületei még őrzik a környék népi építészetének néhány szép emlékét. A fehérre meszelt, sártapasztott, nádfedeles egykori zsellérházak, virágos udvarok, ágasfák, kerekes kút a régi világ hangulatát varázsolták elénk. Közöttük található a Sukorói Néprajzi Ház, melynek belseje is a hajdani zsellércsalád életformáját tükrözi. A házakat elhagyva sorompó zárta el a kocsiutat, mögötte már a zöldellő erdőben lépkedtünk, és élveztük a Sorompó-völgy madárdalos nyugalmát.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Barna Béla: Ahol Lajos király megfulladt

A hagyomány szerint a nyári záportól megáradt Csele-patakban lelte halálát az 1526-os mohácsi csata után II. Lajos király. Ennek a közismert történelmi eseménynek a helyszínén áll a II. Lajos-emlékmű, de a Csele-patak és a Duna találkozása is megér egy rövid sétát.
Az 1526. augusztus 29-én, szerdán lezajlott mohácsi csata mindössze másfél óráig tartott. A 80 ezer fősre becsült török sereg gyorsan szétverte a magyar fősereget: a csatatéren több mint 15 ezer magyar halott hevert. Egy részük menekülés közben a megáradt patakokban és mocsarakban lelte halálát. A Csele-patakba fulladt a menekülő II. Lajos is.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Nyilas Hajnalka: A legvirágosabb város

Százhalombatta a fővárostól, Budapesttől mintegy harminc kilométerre fekszik a Duna jobb partján. A város a magyar „piszkos tizenkettő” egyikeként híresült el, hiszen a két ipari létesítményről mindenki a tipikus iparváros képére asszociál. Százhalombatta azonban képes volt bebizonyítani, hogy az ipar szomszédságában is megteremthető egy élhető település, mely 2011-ben Magyarország legvirágosabb városa lett.
Százhalombatta képe folyamatosan változik, szépül. Kellemes közérzetet biztosítanak a tágas terek, gondozott parkok, modern játszóterek, köztéri alkotások, melyek egyaránt szimbolizálják a múltat és a jelent, és a fejlesztésekkel a jövőbe mutatnak.
A környék a bronzkor óta lakott. Ennek bizonyítéka a régészek által feltárt bronzkori falu maradványai mintegy 4000 évvel ezelőttről. A környék Kr. e. 1300 körül elnéptelenedett, majd az urnamezős kultúra népe lakott itt. Kr. e. a VII–VI. században a hallstatti kultúra népe telepedett le. Ennek emléke az előkelők mintegy 120 halomsírja, melynek hathektáros területén ma a Régészeti Park terül el.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Dr. Szekeres Béla: Sokszínű élőhely

A főváros pesti oldalán van egy csodálatos természetvédelmi terület, a Naplás-tó és környéke, amely a Pilisi Parkerdőgazdaság fennhatósága és gondozása alatt évtizedek óta nyújt felüdülést, kikapcsolódást a természetkedvelő lakosságnak.
A Naplás-tavat elsősorban természetesen a XVI. és a szomszédos XVII. kerület polgárai látogatják az év minden szakában előszeretettel, valamint a horgászok.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Kiss László: Tűéles képek

A vízparton nyaraló családnak általában rossz hír a viharos széllel érkező hidegfront előrejelzése. Nem úgy a hegyek ormait járó, kristálytiszta horizontra vadászó természetfotós számára. Évek tapasztalata, hogy a legszebb, „tűéles”, részletgazdag, élénk színű tájfotókat az átvonuló hidegfrontot követő napon lehet készíteni.
Június közepén egy „tűéles” felvételeket lehetővé tevő napon indultam a Mátra egyik kevésbé ismert csúcsára, a Világos-hegyre. A 709 méter magas hegyet a Mátra főgerincétől elkülönülve, de még a hegység belsejében találjuk, Gyöngyöstarjántól északra. Különösen nyáron szembetűnő a sötétzöld főgerinc előtt elkülönülő világosabb, füves tetejű, meredek csúcs. Talán nevét is e tulajdonságáról kapta, és e jellemzője teszi nyáron is izgalmas túracélponttá.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Barna Béla: Rejtőzködő rónaság

Ha egy Magyarország-térképre nézünk, Kecskemét környékén egy furcsa földrajzi néven akadhat meg a szemünk: Helvécia. De hogy kerül Svájc latin neve (Helvetia) az Alföld kellős közepére? Ennek jártunk utána a helyszínen, amikor meglepetésünkre még egy svájci turistajelzést is találtunk a kecskeméti rónaság egy eldugott szegletében.
Helvécia két, egymástól három kilométerre fekvő, körülbelül hasonló lakosságszámú településrészből áll: Helvécia-Ófaluból és a Szabó Sándor-telepből (Újfalu).
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin júniusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu