HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2019. 5. szám
Ősz
2019. november 17. Vasárnap
347752
6
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Hírevél feliratkozás
Friss hírek
Könyvajánló
Hirdetési ajánlat
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Írjon nekünk
Előfizetés
Keresés
Újság archívum
2019.
1  2  3  4  5 
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2012-11  
 
Megjelent a HTM 2012. 3. száma!
2012-11-28
Nyomtatható változat!

 

Pusztay Sándor: A hegymászók városa
B. Mezei Éva: Reneszánsz erődítmény
Vermes Judit: Elba-parti Firenze
Seregi Ernő: Kövér jégen
dr. Katona István: Ősi talpak
B. Mezei Éva: Iglu és kutyaszán
Barna Béla: A Duna másik forrása
B. Mezei Éva: Adventi illatok
Lázin Anita: A ki nem használt erőd
B. Mezei Éva: A hegyek királynője
dr. Szekeres Béla: A Nyugati-Bükk vigyázója
Kerekes György: Darvak az égen
Szepessy Gábor: Homokkőpadok
Farkas Péter: Orosz rulett

 

Pusztay Sándor: A hegymászók városa

A világot járó, kulturális értékeket, kulináris élvezeteket vagy éppen a természetjárást kedvelő turista, ha kényelmes gyorsvonaton – esetleg gépkocsival – Innsbruck felé közeledik, azonnal megpillantja a Nordkette meredek, csaknem háromezres, hófoltos csúcsvonulatát és kissé izgalomba jön, hogy rövidesen az Alpok egyik legszebb városába, Tirol fővárosába érkezik.
Ugyanakkor az örökké lüktető városban elbizonytalanodik, mivel a nagyvárosi jellegzetességek, a sportolásra alkalmas területek és a kisváros hangulatos utcái lépten-nyomon váltják egymást.
Via ferrata
Az Inn két partján elterülő város, ugyan csak 574 méterre van a tengerszint felett, de a körbevevő hegyek jelentős magasságokat érnek el. Az északi oldalon egymás mellett sorakoznak a 2000 méter feletti csúcsok: a Nordkette csipkés vonulata, a Solstein (2633 m), a Brandjoch (2596 m), a Frau Hitt-nyereg (2273 m), a Rumer Spitze (2453 m) és a Hafelekar Spitze (2334 m). Utóbbi olyan közel van a városhoz, hogy a hegyről szinte be lehet látni a belvárosi ablakokba.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: Reneszánsz erődítmény

Európa száz legnagyobb erőssége között tartják számon Franchimont várát Belgiumban. A monumentális, egykor védelmi célokat szolgáló vár az ország keleti részében található, 22 kilométernyire Liege-től, alig harminc kilométernyire a német határtól.
Belgium fővárosából, Brüsszelből jó száz kilométernyi autózás után érkezünk Franchimont várához. Liege-től félórányira, a vallon Theux község felett emelkedik a magasba a reneszánsz erődítmény. Szinte törpének éreztük magunkat a hatalmas falak között sétálva.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Vermes Judit: Elba-parti Firenze

Firenze az Arno partján terül el, de Németországban egy másik várost szépsége és műkincsei gazdagsága miatt hasonlóan emlegetnek: Elba-parti Firenzeként. Drezda a második világháború folyamán majdnem teljesen megsemmisült, porig bombázták. A település már rég újra áll, az építkezések azonban még mára sem fejeződtek be. A város nemcsak a művészetek, a történelem iránt érdeklődők, hanem a környék természeti különlegességei miatt a kirándulások, túrák kedvelőinek is tartalmas időtöltést kínál.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Seregi Ernő: Kövér jégen

A várható hazai időjárást nézegettem a hét hátralévő időszakára, majd később rutinszerűen a laviny.sk – honlapra ugrottam. Nem hiszek a szememnek! A téli időszak eddigi első, igazán jó hegymászó előrejelzését láttam. A sítúrázást viszont  nem ajánlották, balesetveszélyes. Tehát jól összefagyott, lejegesedett a hóréteg, csekély a lehetősége lavina kialakulásának.
Néhány perccel később már izgatottan beszélgettünk Hímer Józsival Felsőhámorban. Próbáltuk késő délután felállítani a másnapi Tátra-csapatot. Néhány telefonos próbálkozás után végül hárman maradtunk: Hímer Józsi, Hanyik Balázs és jómagam. A terv: a Nagy-Tarpataki-völgyben a Szalóki-tömb északi falán a Veverkov-vízjég, majd felette valamelyik mix út. Józsi hozza a szögeket, ékeket, friendet, én az új 60-as fél kötelemet. Reggel Stratenán áthaladva „csak” mínusz19 fokot mutatott a hőmérő, meg voltunk elégedve.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


dr. Katona István: Ősi talpak

Amikor a legszebb síparadicsomokban, ragyogó síruhákban, a legújabb sífelszerelésünkkel éppen a lejtőt habzsolva lesiklunk, nem valószínű, hogy eszünkbe jut, hogy elődeink már több ezer évvel ezelőtt is síeltek, ha nem is kifejezetten élvezeti célokból.
A legősibb sível kapcsolatos leleteket a kutatók egy része Skandináviához, a másik részük Kelet-Ázsiához, Mongóliához, illetve az ősi Kínához köti. Abban zömmel egyetértés van, hogy a legrégebbi sílécek kora és így a sízés is 5000 év körülire tehető.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: Iglu és kutyaszán

Ausztria nagy síterepein számtalan lesiklópálya és mélyhavas lejtő várja a sportolni vágyókat. Az osztrák sípályák legnagyobb része hóágyúzható. Sok közülük ráadásul hóbiztos magasságban található, esetleg fenn a gleccseren, ahol a szezon már késő ősszel elkezdődik. A síelés mellett számtalan aktív tevékenységet, korcsolyázást, kutyaszánozást, jégtekézést kipróbálhatunk a sógoroknál.
Ausztriában a sípályákon kívül is számtalan felfedeznivaló és aktív kikapcsolódási lehetőség kínálkozik. Egyre több üdülővendég vág neki a téli tájnak hótalpakkal vagy sífutóléccel felszerelve, esetleg egy romantikus lovas szános kirándulás közben. A Fertő tó partján tett téli túrázás közben egészen más benyomások érhetnek bennünket, mint az alpesi magaslatok között, ahol a kiadós sétát megelőzően látványos hegyi felvonózásban is részünk lehet.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Barna Béla: A Duna másik forrása

A Duna a Fekete-erdő lejtőin, Németországban ered. Fő forráspatakja a Breg, mely a Furtwangen melletti Rosseck hegy keleti lejtőjén, 1078 méter magasságban ered. A Breg 48,5 kilométert tesz meg Donaueschingen városáig, ahol egyesül a Brigach patakkal, amely azonban csak 43 kilométer hosszú, így a Brigach forrásánál élők az egyetlenek, akik nem szálltak be a Duna-eredet vitájába. Ők megelégszenek azzal, hogy a Brigach „csak” a másik forrásága a Dunának.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: Adventi illatok

Kelet-Stájerországban ideális családi sívidékek, kedvező árú, modern, hóbiztos sípályák, kellemes szálláshelyek és színvonalas síiskolák várják a vendégeket az Almenland natúrparkban és a Joglland kisrégióban, melyek csak 50-80 kilométerre fekszenek a magyar határtól nyugatra. A síelés mellett panorámás sífutás, hótalpas túrázás, korcsolyázási lehetőségek, szánkózás és ínyenc gasztronómia teszik feledhetetlenné a téli élményeket.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Lázin Anita: A ki nem használt erőd

Komárom és Komárno történelme nem választható szét, és szerencsére napjainkban már nem kell útlevél ahhoz, hogy a Duna két partján fekvő településeket és az egyik legrégebbi magyar várost – amelynek történelme összekapcsolódik az erőd történelmével – megismerjük. A két város ma már kölcsönösen népszerűsíti egymást, és a turisztikai fejlesztéseiket is összehangolják a jövőben.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: A hegyek királynője

Lenyűgöző hegycsúcsok, türkizszínben ragyogó tavak, mesés alpesi falvak, zubogó vízesések kápráztattak el bennünket azon a tanulmányúton, amelyre a Svájci Idegenforgalmi Hivatal meghívására érkeztünk az alpesi országba.
Magyar és osztrák újságírók együttesen az országot remekül behálózó tömegközlekedési eszközökkel néztük meg a Luzerni-tó partján fekvő mesés várost Luzernt, és mentünk fel a Rigi Kulm tetejére, majd Brienzbe utaztunk, ahonnan a Rothorn Kulm volt az úti célunk. A két tó között épült Interlakenből a Európa legmagasabb hegyi vasútjával, a Jungfraujoch tetejére kapaszkodtunk fel, végül a Harder Kulm ködbe burkolózott csúcsán búcsúztunk el a hegyektől.
Svájci túránk tervezésénél nyugodtan otthon hagyhatjuk az autót, mivel a gyakran közlekedő, kényelmes és nem utolsósorban pontos vonatokkal, hajókkal, hegyi vasutakkal az ország minden pontjára eljuthatunk. Mi a Wiener Walzer éjszaka közlekedő hálókocsiján egyszemélyes fülkében aludtunk, ahol a kalauz meleg reggelivel ébresztett Zürichben.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


dr. Szekeres Béla: A Nyugati-Bükk vigyázója

A Bükk „kövei” a legtöbb túrázó, természetjáró előtt ismertek; kilátópontjaikról már sokan gyönyörködtek a Déli-Bükk szépségeiben az év bármely időszakában. A túraismertetők szinte mindig lentről, Felsőtárkány felől írják le, jegyzik a túraútvonalakat, pedig föntről és oldalról is szép, embert (szívet, tüdőt, lábat) próbáló utak kínálkoznak.
A Bél-kő mellett – amelynek teljes lebányászását szerencsére megállították – a „legnyugatibb” kő, az Őr-kő megmászására vállalkozva kiváló kiindulópont a bélapátfalvai Gyári-tó – újabb elnevezéssel Lak-völgyi-tó – parkolója, ahova Bélapátfalva szilvásváradi végétől, a 25-ös utat keresztező vasúti sínek előtt jobbra kanyarodva lehet eljutni.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Kerekes György: Darvak az égen

Hortobágy sok nevezetessége, védett természeti értéke mellett fantasztikus idegenforgalmi látványossága az őszi csoda, a darvak vonulása. Az első igazi fagy beálltáig tart, és különös élmény, ha tiszta idővel, a naplemente vöröslő fényével párosul.
Volt olyan év, amikor közel nyolcvan ezer darvat számláltak. Aki még nem élte át a feje felett áthúzó darvak sokaságát, az nem tudja, milyen élményről maradt le. Mikor érkeznek, soha nem lehet előre megmondani. Annyi bizonyos, hogy a hidegfrontok „hozzák” őket, és az első erősebb fagy beálltával már tova is repülnek. A Hortobágyon nagyon sok madárfaj költ, ám a daru (Grus grus) valamiért mindig kulcsszerepet játszott az itt élők életében.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Szepessy Gábor: Homokkőpadok

A hazai természetjárók körében nagy népszerűségnek örvend a Rám-szakadék, a Holdvilág-árok vagy a Tarjánka-szurdok romantikus völgyeinek felkeresése. A Salgótarján határában, Rónafalu és Zagyvaróna között húzódó, Bugyizlónak, Mély-gödörnek vagy Ravasz-lyuknak nevezett vadregényes szurdok azonban a legtöbb turista előtt még ma is fehér foltnak számít.
Magyarország egyik legszebb homokkőszurdokát autóval vagy Salgótarján belvárosából helyi autóbuszjáratokkal érhetjük el. A buszról Zagyvarónán a benzinkútnál érdemes leszállnunk, ahonnan a Sallai úton végighaladva máris a völgy alsó bejáratához érünk.
A szurdok az üledékes eredetű, körülbelül húszmillió éve keletkezett homokkőben jött létre, mely sekély mélységű, ár-apály mozgatta tengervízben leülepedett homokból vált kőzetté.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Farkas Péter: Orosz rulett

Az Alpok (sokak szerint Európa) legmagasabb hegye a világ legforgalmasabb helyei közé tartozik – a nyári „csúcsidőben” mindenképp. Minden évben közel negyvenezren próbálkoznak a 4810 méter magas csúcs elérésével, s a próbálkozók több mint a fele sikerrel is jár. Köztük szép számban fordulnak elő honfitársaink is; a Mont Blanc kedvelt célpontja az egyéni és egyesületi túráknak, profi és kevésbé profi hegyi vezetőknek, s – némi túlzással – minden második utazási iroda kínálatában szerepel egy csúcsmászás, rögtön a wellness hétvége után.
A hegy voltaképp „logikus” célpont: megmászása nem igényel komolyabb gyakorlatot vagy technikai tudást; egy jó erőben lévő, egészséges ember megfelelő felszereléssel és vezetővel nagy eséllyel fel tud rá jutni, különösen ha az időjárás is úgy akarja.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban..

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Hegyisport, túravilág, életmódmagazin 2012. téli számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu