HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 5. szám
Ösz
2018. november 16. Péntek
300917
6
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4  5 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ HTM aktuális szám
Újság archívum » 2015-10  
 
Megjelent a HTM 2015. 5. száma!
2015-10-31
Nyomtatható változat!
Gazsó Krisztián: Pazar választás
Barna Béla: Égő hegy
Máté István: Gyógyulás és élmény
Vessző Katalin: Ahol a havasi gyopár nyílik
Pusztay Sándor: Balti-tengeri Háromváros
Dr. Szekeres Béla: A Monkova-völgy medvéi
Vermes Judit: Chemnitz és a Kobak
Magyar Éva: Dübörgő vízesések
Mikó László: Levitáló hegyek
Pásztor Zoltán: Gránátalma, dugong
Dr. Riskó Ágnes: Fürge ezüst és cseppkő
Németh Imre: A szik szívében
Szepessy Gábor: Üvegváros
B. Mezei Éva: Rubens városa
Dr. Babits Lajos: Őszi kikerics

 

Gazsó Krisztián: Pazar választás


A jó időjárás gyakorlatilag elengedhetetlen a hegymászáshoz. A csapadék és az erős szél a legtöbb esetben képes ugyanis meghiúsítani minden ilyen irányú tevékenységet. Ez kiváltképp vonatkozik a meredek sziklafalakon kanyargó, több kötélhosszas utakra, főleg ha elszigetelt, magashegyi környezetről van szó.
Már-már túlzottan is jó idő volt, mikor Ausztriába indultunk Milánnal, hogy két napot mászással töltsünk. A hőmérséklet nagyobb magasságokban sem volt igazán enyhe. De legalább teljesen stabil körülményekre számíthattunk egy sikeres csúcsmászáshoz.
Az úti cél elsőként a Wetzsteinkogel volt, mely a Hochschwab csoport délnyugati részén helyezkedik el.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Barna Béla: Égő hegy


Átlagos hegyet, ösvényt vagy sziklát bárhol taposhat túrabakancsunk. Égő hegyhez azonban nem sok helyen kirándulhatunk el a világon. Az egyik ilyen hely Azerbajdzsánban, a Baku közelében található, ez a Yanar Dag.
Azerbajdzsán a Kaukázuson túl, a Kaszpi-tenger partján fekszik, és mint a világ egyik legjelentősebb kőolajvidéke volt ismert: 1900 körül az itteni igen jó minőségű és kis kéntartalmú kőolaj biztosította a világ olajszükségletének majdnem a felét. Ezt megelőzően már évszázadok óta indiai tűzimádók szektája időnként elzarándokolt Bakuba, hogy egy földből kitörő lángoszlophoz imádkozzék. Később már tudták, hogy gázkitörés ég, a szekta azonban mégis hitt abban, hogy a tűz országában – (ezt jelenti körülbelül Azerbajdzsán neve) földöntúli erők adnak jelet magukról. Baku mellett, Suraxani településen ma is megtekinthetünk egy ilyen hindu tűztemplomot: a helyszín világörökségi várományosi listán van.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Máté István: Gyógyulás és élmény


Szeptember végén Zalakaroson négynapos programmal ünnepelték meg a település fürdője fennállásának 50. évfordulóját. Az első nap a Gránit fürdő bejáratánál elhelyezett emléktábla avatásának keretében emlékeztek vissza a kezdetekre, és elevenítették fel az elmúlt öt évtized sikereit. A további három napon a szokásos attrakciókon túl, pluszszolgáltatások közül választhattak fürdővendégek.
A dunántúli embernek Zalakaros az, ami az alföldi számára Hajdúszoboszló, hiszen mindkét nagy gyógyfürdő alapja a szénhidrogén-kutatás „melléktermékeként” felszínre tört magas ásványianyag-tartalmú víz. A település akkori és későbbi vezetői kiválóan sáfárkodtak a kinccsel. Az ötvenes-hatvanas évek olajkutatási hulláma eredményeként, ahogy egy – az évfordulóra megjelentetett – igényes kialakítású kiadvány írja: „Gőzölgő csodavíz tört fel 1962. november 7-én Zalakaros község határában szénhidrogén-kutatás közepette.”

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Vessző Katalin: Ahol a havasi gyopár nyílik


A magas hegyek sosem voltak közömbösek az emberek számára, mindig is az elérhetetlent, a meghódítanivalót, a kihívást és a küzdelmet jelképezték. Vadregényes tájaik, bizarr szikláik felkeltik a kalandvágyat, ugyanakkor minden lépésnél oda kell figyelni, mert az ösvényeket mély szakadékok szegélyezik.
Ha a lankás dombokhoz szokott ember magashegységbe vágyik, hogy átérezze az alpesi hangulatot, szerencsére nem kell messzire mennie. Kis csapatunk körében már lassan hagyomány, hogy évente legalább egyszer ellátogatunk a Soprontól kocsival mindössze egy-másfél órás távolságra lévő Rax hegységbe, mely eddig mindig más és más arcát mutatta felénk.
Az Ausztriában, Alsó-Ausztria és Stájerország tartományok határán húzódó Rax hegység (Raxalpe) a szomszédos Schneeberggel együtt az Alpok legkeletibb nyúlványát képezi. Legmagasabb pontja a Heukuppe (2007 m).

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Pusztay Sándor: Balti-tengeri Háromváros


Valószínűleg a több évszázados lengyel–magyar barátság és a közismert vendégszeretet is közrejátszhatott abban a repülős kedvezményben, hogy akár harminc-, negyvenezer forintért elrepülhetünk a LOT jóvoltából – oda-vissza – a Balti-tenger partján található Gdanskba és a vele összeépült Sopot–Gdynia vidékére.
Gdansk egy élhető, kedves város a maga négyszázötvenezer, a „Háromváros” összesítésében, mintegy kilencszázezer lakosával. A város történelme során mindig fontos helyet töltött be az északi-tenger partvidéken.
IV. Sándor pápa 1260-ban kiadott bullája említette először a település és – a Domonkos-napi – vásározási jogait. IV. Jagelló Kázmér 1454-ben engedélyezte számára saját pénz verését, majd biztosította a király ellenőrzése nélküli áruszállítást. A történelem viharai során a svéd, az orosz, a porosz, a német és a finn seregek küzdöttek elfoglalásáért, és ennek megfelelően időnként változott a tulajdonlás és a „királyhűség” is.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Dr. Szekeres Béla: A Monkova-völgy medvéi


A Magas-Tátrától geológiailag alapvetően különböző Bélai-Tátra (előbbi gránit, utóbbi mészkő) gyakorlatilag szinte egy úton járható. Turistautak nem hálózzák be, szigorúan védett, a jelzett turistaútról letérni nem szabad. A 14 kilométer hosszú, mintegy 70 négyzetkilométer területű, északnyugat–délkelet irányban húzódó hegygerinc középső részével, a Kopa-hágóval csatlakozik a Magas-Tátrához.
Hosszú évek óta járjuk a Magas-Tátra bakancsos turistaútjait, másszuk hegycsúcsait, barangoljuk völgyeit, és évek óta terveztünk egy Bélai-Tátra-túrát, amely most végre sikerült.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Vermes Judit: Chemnitz és a Kobak


Harminchét évig más nevet viselt Szászország harmadik legnagyobb városa, Chemnitz: 1953-tól 1990-ig a várost Karl-Marx-Stadtnak nevezték. Habár már újra régi, szorb eredetű nevén hívják, az átkeresztelt időszak nem múlt el nyomtalanul. Ma is a város meghatározó, központi jelképe ugyanis az óriási Marx-fej, amit a helyiek gyakran csupán szeretettel Nischelnek becéznek, ez magyarul annyit tesz: kobak.
A legtöbb szocializmus kori szoborral és emlékművel ellentétben a városatyák és a polgárok mellette való elkötelezett kiállása és tiltakozása miatt a szovjet Lew Kerbel alkotása, a hatalmas Marx-fej megmaradhatott, nem bontották le. Negyven tonnájával és tizenhárom méteres magasságával a Kobakot a világ második legnagyobb mellszobraként tartják számon.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Magyar Éva: Dübörgő vízesések


Ausztria egyik legszebb, legnagyobb sziklaszorosa a Medve-szurdok (Bärenschützklamm). Az elnevezés a régi időkre utal, amikor még medvék élhettek Stájerországnak ezen a területén. Amióta hallottunk róla, kerestük az alkalmat a bejárására.
A jó szerencse hozzánk szegődött: egy ragyogóan sziporkázó napon sikerült a Medve-szurdokot meghódítani! Hajnalban indultunk, és az ősz dacára időnk meseszép volt. A Soprontól 200, Graztól alig 40 kilométerre lévő Mixnitz falucska volt kiindulási pontunk. A település nevét a falun átfolyó Mixnitz-patakról kapta.
A szurdokvölgyet 1896-ban hat fiatal turista szerette volna megismerni. Az útjuk azonban tragédiába fulladt, az egyikük lezuhant, és súlyosan megsebesült. Ám a próbálkozásuknak híre ment, és hegymászók, hegyi túrázók érdeklődése után a grazi Alpinklub 1901-ben megkezdte a szurdok kiépítését, járhatóvá tételét a nagyközönség számára.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Mikó László: Levitáló hegyek


Immár hagyományosan október első hétvégéjét a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal vendégeként Kassán töltöttük a Kassai Fehér Éjszaka és a 92. Kassai Béke Marathon programjain. Bemelegítésként egy kirándulást tettünk a környéken.
A Jászói-barlang a Medzevi-dombvidék területén, a Kassai-medence nyugati részén található. A kassa–rozsnyói útról Szepsiben (Moldava nad Bodvou) a benzinkútnál elágazó 550-es úton juthatunk el hozzá (10 km), vagy Igló (Spišská Nová Ves) irányából Smolníkon és Štóson keresztül.
Szlovákia mai idegenforgalmi barlangjai közül elsőként tették látogathatóvá 1846-ban. A felső részei azonban már a XIII. században ismertek voltak. A Huszita-terem 1452-ből származó felirata, amely Brandýsi Jiskra seregének győzelmét örökíti meg, Szlovákia legrégebbi barlangfelirata. Az alsó bejárat a Bódva-folyó jobb partján nyílik 257 méter tengerszint feletti magasságban, a Jászói-szikla keleti lábánál, a Szlovák-karszt Nemzeti Park területén.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Pásztor Zoltán: Gránátalma, dugong


Sokak gyermekkori álma, hogy lássák egyszer Egyiptomot. Jómagam is szívesen nézegettem a piramisokat, gyönyörködtem a Szfinxben, a Nílusban, elborzadtam a rabszolgák szörnyű munkájától, és csodáltam a fáraókat. Akkor még minden távolinak tűnt, ki gondolta volna, hogy többször is visszatérhetek álmaim mesés világába.
Mára minden megváltozott. Pár órás, kényelmes repülőút után, a légkondicionált autóbusz néhány perc múlva már az üdülőövezetekben teszi ki az utasokat. Amíg Európában télikabátba burkolóznak az emberek, itt kellemes, balzsamos az időjárás, és mindig lehet fürdeni a tengerben.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Riskó Ágnes: Fürge ezüst és cseppkő


A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat évente több tanulmányutat szervez itthon, és legalább egyet külföldön. Ezeken a túrákon meglátogatunk idegenforgalmi és turistabarlangokat, csak barlangászok által látogathatóakat, bányákat, természettudományi és régészeti múzeumokat is. Az egyik idei túránk Olaszországba vezetett, ahol mindjárt az elején Levigliani di Stazzemánál (Lucca) mellett megnéztük az Antro del Corchia-barlangot és mellette a higanybányát.
Először a Cava Romana kis fejtőterületén lévő higanybányát néztük meg, ahová a barlang-üzem saját kisbuszával vittek. Nem sok higanybánya van a világon, a közelben a szlovén Idrija, a spanyol Almadén, távolabb pedig Afrikában találhatók hasonlók, ahol sokáig és sok higanyt bányásztak.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Németh Imre: A szik szívében


Az idén 40 éves Kiskunsági Nemzeti Park megalakulását tekintve a második volt, de sokszínűségben talán az első. Hiszen a Dunától a Tiszáig terjedő több tagból álló területein rendkívül változatos élőhelyek találhatóak: turjánok, kiszáradó láprétek, szikes puszták és tavak, homokdűnés puszták, homokpusztai tölgyesek, tiszai árterek, holtágak…
A nemzeti park kilenc egysége közül kiemelkedik Miklapuszta, mely nem látogatható szabadon, még jelzett utakon sem, mert ilyenek nincsenek. Ennek három komoly oka van: az északi részét az Állampusztai Rabgazdaság kezeli, déli része az egykori Csorna-pusztai lőtér védőzónájába esik, míg a fennmaradó rész igen értékes és érzékeny védett természeti terület, így kizárólag szakvezetővel járható be.
Ha puszta, akkor a Hortobágy vagy Apaj, esetleg Bugac. Pedig Miklapuszta legalább annyira romantikus helyszín, mint az előzőek. Talán csak a vizes élőhely kevesebb, de ettől még pusztább a puszta. Ám mindenképp előrébb sorolja szikjelenségekben való gazdagsága és azok méretei.
Miklapuszta a Solti-síkság és a Kalocsai-Sárköz határán fekvő nagy kiterjedésű szikes puszta. Tájvédelmi körzetből lett 1996-ban a Kiskunsági Nemzeti Park része.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: Üvegváros


A nógrádi megyeszékhely nehéziparának egyik fontos ágazata volt a nemzetközi hírű öblösüveggyártás. A napjainkban már jóval szerényebb méretet öltő ipari tevékenység történetét, termékeit mutatja be a közelmúltban a helyi Dornyay Béla Múzeum épületében megnyílt üvegművészeti tanulmányi raktár.
Salgótarjánban az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. 1893-ban helyezte üzembe palackgyárát. A zöldpalack gyártására berendezkedett üzem alapításának célja az osztrák palackgyártás egyeduralmának megtörése volt.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

B. Mezei Éva: Rubens városa


A XVI. században Antwerpen nem csupán a nemzetközi kereskedelem, a pénzvilág központja volt, de az olasz reneszánsz hatására egyre inkább a humanista művészetek helyévé is vált. Egyre több könyvkiadó, nyomda, művész talált otthonra a németalföldi városban. Antwerpen felzárkózva Róma és Párizs mellé az európai nyomdamesterség vezető helyszíne lett. Ebben jelentős szerepet játszott Christopher Plantin, a világhírű nyomda alapítója.
Rubens városáról, Antwerpenről már a nagy flamand festő előtt az a közmondás járta: Gyűrű a világ, s Antwerpen rajta a drágakő.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Babits Lajos: Őszi kikerics


Őszi, erdei bolyongásaink üde színfoltja, ha nedves hegyi rétek mellett elhaladva, megcsodálhatjuk az őszi kikerics halvány rózsaszíntől a lilásbíborig pompázó virágszőnyegét. Az augusztus végétől októberig nyíló hagymagumós, évelő virág ősszel csupán pompás virágszirmait bontja, levélzete és termése csak következő tavasszal fejlődik ki. Óvakodjunk a szedésétől, mert az egyébként védett virág erősen mérgező.
Túránkat a Dunakanyar egyik nagyközségében, Tahitótfaluban kezdtük. /Ha Budapest irányából autóbusszal jövünk, a Hídfő megállónál szálljunk le, ha autóval érkezünk, itt találunk parkolási lehetőséget is/. A sárga sávjelzés eleinte a 11-es műút mentén vezetett bennünket, majd a Bercsényi utcában a hegy felé fordulva, a házak sora között haladtunk tovább. Az utca végén nagy fakereszt tornyosul, jobbra megkerülve beértünk az erdőbe.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Hegyisport, túravilág, életmódmagazin 2015. 5. számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu