Magyarország legrégebbi szerzetesrendje egy éven át tartó rendezvénysorozattal ünnepli bazilikája születésnapját. Hazánkban nem igen van olyan középkori épület, amely épebben fennmaradt. Az orgona, a liturgia változott, de a falak és az elhivatottság változatlan maradt. A Szent Mártonról elnevezett templom építését a monostor általános megújításának részeként az 1200-as évek elején Uros apát kezdeményezte, az 1224-es felszentelésen II. András király is részt vett. Azóta egyedül a török hódoltság alatt néptelenedtek el a padsorok és koptak meg a gótikus boltívek.
Jelenlegi formáját 2012-ben nyerte el a szerzetestemplom. Minden középkori faragványt és műemléket meghagytak, de a belső modernebb és főleg praktikusabb lett. A teret már a robosztus ónix oltár uralja, melynek tövében márványtábla emlékezik meg II. János Pál pápa idelátogatásáról.
Az apátságot 996-ban alapították Pannonhalma hegyén. Azóta a szerzetesek úgy próbálják tartani évezredes hagyományaikat, hogy közben idomulnak az adott kor kihívásaihoz. Már nem csak imádkoznak és dolgoznak, hanem sört, bort készítenek, gyógynövényeket termesztenek és gimnáziumot tartanak fenn.
Az épületegyüttes egyik legnagyobb büszkesége a neoklasszicista stílusban épült, grandiózus könyvtár. Itt napjainkban 400 ezer kötetet őriznek annak ellenére, hogy a gyűjtemény teljesen megsemmisült a török hódoltság idején. Egy-két kivételes emlék, szerzetes napló és kiváltságlevél azonban így is megmaradt. Ezeket vezetett túrákkal lehet megtekinteni.
Ferenc pápa egyszer azt mondta a pannonhalmi monostorról, hogy egyszerre spirituális emlékmű, az imádság helye és a testvériség hídja. Az apátság idén eköré a három fogalom köré szervezte a Bazilika 800 rendezvénysorozatot, melyben lesznek kiállítások, épülettörténeti séták, orgonahangversenyek és közös imádságok.