A Pozsony és Komárom között, a Nagy-Duna bal partját alkotó Csallóköz a történelem minden időszakában fontos szerepet töltött be a területet éppen birtokló vagy éppen bitorló aktuális hatalom életében.
Időről-időre más volt a terület fő funkciója. Volt, amikor a hajózást befolyásoló szerepét használták ki, máskor az átjárhatatlanság miatt védelmi funkciót látott el, de a mezőgazdasági és élelmezési szerepe mindig kiemelkedő volt.
Az utóbbi mellett, a 2000-es évtizedekben a szabadidő hasznos eltöltése és az egészségügyi rekreáció kezd teret nyerni. A turizmus szakemberei igyekeznek minél szélesebb tömegek részére hozzáférhetővé tenni a lehetőségeket.
De hogyan jött létre a Szigetközzel szoros földrajzi és hidrológiai kapcsolatban álló terület?
Ahogyan a Duna egykor a régióba érve lelassult, átadta hordalékát a tájnak és létrehozta Európa legnagyobb folyami szigetét, a Csallóközt.
A szakemberek legnagyobb kincsének a vizét tartják, ami a talajban és a folyómedrekben bőven megtalálható.
A Csallóköz határait víz alkotja és védi is egyben. Délről a Duna, északról a Kis-Duna, keletről a Vág övezi. A táj belsejét az ember igénye szerint alakította. Élhetőbbé tette, így kiszárította a mocsarait, a sok ezer mellékágat pedig csatornákba terelte.
A víz ősidők óta tartó folyamatos munkájának köszönhetően a Csallóköz így lett Európa egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe. Természetesen találunk az ember beavatkozását nem érintett ártéri erdőket is. Ezek nagyrészt védettek, amelyek léte igazi sikertörténet. Lakói pedig a már az 1800-as évek végén kihalt, de újra betelepített hód, de a színpompás gyurgyalagok csallóközi elszaporodása is örvendetes dolog. Jelen van még két további őshonos, a mocsári teknős és az ürge is.
A Duna menti ártéri ligeterdőkben sétálva a turista úgy érzi, mintha a trópusi erdők közép-európai megfelelőjében járna. A folyó és a szigetvilág fontos biológiai folyosót jelent a vándormadarak számára. Az ország legnagyobb vízimadár-telelőhelyeként több mint hetvenezer egyednek nyújt menedéket. A Duna – aránylag kis területen – élőhely típusok sokaságát hozta létre.Összességében elmondható, hogy mind a növényvilág, mint az állatvilág alkalmazkodott az áradások és a szárazabb időszakok folytonos váltakozásához.
Az egyik legismertebb élőhely, a Tőkési-ág.A Csallóköz legmagasabb fokú védelem alatt álló kis folyója. Nem mellékág, hanem a föld alól, forrásokból bukkan elő, így vize kivételes tisztaságú. Ez egyedi és fajokban gazdag vízi élővilág térhódítását tette lehetővé. Évtizedekkel ezelőtt maga Jacques Cousteau kapitány is lemerült megtekinteni e különlegességet. A tudósok felfedeztek egy csak ott honos édesvízi szivacsfajt és európai mértékű kuriózumnak tartják a helyet.
Az ember és a folyó együttélése régóta békés. A természeti értékeket meg tudták őrizni, miközben a partjain élők okosan ki tudták használni a folyócska adta előnyöket. A fentiek egyik leglátványosabb jele a Cséfalvay-vízimalom, amely a folyam egyik legfestőibb zugában tekinthető meg.
Szlovákiai utazás – jó ötlet.
• • •
Jelen tartalom az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával a CultacrossM+ (SKHU/WETA/1901/4.1/101) projekt keretében valósult meg.