A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) Gyógynövény Szakosztálya 2024-ben a borsosmentát választotta az év gyógynövényének. A népes Mentha nemzetség tagjai gyakran kereszteződnek egymással, így a kialakuló új fajokat nem könnyű beazonosítani. A borsosmenta (Mentha x piperita) egy fajhibrid évelő növény, melynek természetes előfordulási helyét nem ismerjük. A világ számos országában, így hazánkban is termesztik. Meleg-, fény- és vízigényes növény, kiskertben, balkonon is termeszthető. 40-80 cm magas növény, négyélű szára, valamint gyöktörzséből eredő, föld felszínén kúszó módosult hajtásai, ún. sztólói jellegzetesek. Levelei tojásdadok, csipkések, sötétzöldek. A levelek erezete és a szár lilás. Virágai lilás árnyalatúak, virágzata összetett füzér.
A borsosmenta virágzó hajtása, levele számos gyógyhatással rendelkezik, bennük sokoldalúan felhasználható illóolaj halmozódik fel, mely legismertebb összetevője a mentol. Teája gyomorgörcs, emésztési rendellenességek, epekőképződés esetén, de szélhajtóként is hatásos. Inhalálószerként, gargarizálva légúti betegségek gyógyíthatók vele, csökkenti a megfázás, torokgyulladás tüneteit. Görcsoldó, fájdalomcsillapító, nyugtató hatását légúti és emésztési panaszok esetén is kifejti. A hidegen fogyasztott borsosmenta tea csökkenti a hányingert, így a terhesség során fellépő rosszullét is mérsékelhető vele.
Kozmetikumokban, fogkrémekben, bedörzsölőszerekben is megtalálhatjuk, de az élelmiszeripar is használja. Friss leveleivel limonádét, koktélokat, süteményeket ízesíthetünk. Kertészetekben ma már több illat- és ízváltozatban vásárolhatjuk: legnépszerűbbek az epermenta, a csokimenta és az ananászmenta. Más mentafajokkal együtt is ültethetjük a kertbe, hazánkban a fodormenta, a macskamenta és a csombormenta ismertebb.