A Bakony és a Mecsek most a szarvasoké!

Szeptember beköszöntével, a gímszarvas párzási időszakára tekintettel a Keleti-, és a Déli-Bakony erdeiben gazdálkodó VERGA Zrt. ismételten erdőlátogatási korlátozást vezet be a csatolt térképeken feltüntetett vadászterületeire. A korlátozások szeptember 1. és október 15. között kerül bevezetésre, délután 16 órától reggel 9 óráig . Az intézkedés miatt kérjük a túrázók megértését. A korlátozás célja, hogy a gímszarvas állomány számára oly fontos párzási időszakban az erdő- és vadgazdák megfelelő nyugalmat és csendet biztosítsanak a vadak számára. A felfokozott idegállapotban lévő szarvasbikák ilyenkor mellőzik az egyébként tőlük megszokott óvatosságot, nemcsak az éjszakai órákban,…

tovább olvasom

Nagytapolcsány vára (Topolcianskeho hradu)

Történelmi barangolás Szlovákiában A Vág-menti Inóc (Povázsky inovec) hegységben, 1235-ben IV. Béla király adományozta a Türje nemzetségbeli Dénes lovászmesternek azt a birtokot, melyen 1283 körül Csák Máté nádorispán Kővárhely (Podhradie) község felett építtetett várat. Első okleveles említése 1318-ból származik. A nagyhatalmú utód, Csák Máté halála után 1321-ben Károly Róbert hadai szállják meg, a további évtizedekben királyi várnagyok igazgatják. 1440-ben Habsburg Albert király halála után özvegye, Erzsébet királyné és hívei, Cillei Ulrik és Garai László bárók harcolnak a vidéken legnagyobb ellenfeleikkel, Hunyadi Jánossal és Újlaki Miklóssal. 1447-ben rövid ideig Giskra cseh…

tovább olvasom

Zólyom vára (Zvolen hrad)

Történelmi barangolás Szlovákiában A közép-szlovákiai Zólyom (Zvolen) városának kiemelkedő építménye és jelképe a Szalatnya folyó partján álló vár. (A település első várának a legkorábbról ismert Zólyom-Pusztavárnak Pustý hrad) két különálló erődítményét a XIII. század közepén, illetve a XIV. század elején emelték. A zólyomi erődítményből 1370-es években Nagy Lajos vadászkastélyt építtetett és 1382-ben ide hívta össze a lengyel rendeket. 1440-ben Giskra serege elfoglalja, 1449-ben Hunyadi János felégeti a várost és 1451-ben a várral átellenben, a 444 m magas Strázsa-hegyen építtet várat, amelynek maradványai ma is látszanak. Zólyom várát csak az itt…

tovább olvasom

Árva vára (Oravsky hrad)

Történelmi barangolás Szlovákiában Az Észak-szlovákiai régióban található, festői szépségű Árva vára (Oravský hrad) a középkortól védte a Királyi Magyarország északi határát és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi utat. A többi szlovákiai várhoz hasonlóan egy régi fából épült vár helyén építették, feltehetően a tatárjárás után. 1267-ben már megemlítik. Első birtokosai a magyar reneszánsz költő elődei, a Balassák voltak. Hármas beosztása: fellegvár, középső vár és a fából épült alsó vár is ebből a korból származik. A várszikla alakját követő épületet eredetileg román és gótikus stílusban emelték. Mátyás király helyőrséget telepített a várba,…

tovább olvasom

Pozsonyi vár (Bratislavský hrad)

Történelmi barangolás Szlovákiában A Duna fölötti 85 méter magas dombon már az első ezredforduló előtt állt vár, Braszlav pannóniai Karoling hűbéres herceg erődje. A várhegy 902-től bírt határvédő szereppel, a Fuldai évkönyv 907-ben említi először. 1042-ben, István király halála után I. Břetislav cseh fejedelem rövid időre elfoglalta a föld-fa szerkezetű várat. 1052-ben III. Henrik serege ostromolta, ekkor fúrta meg, és süllyesztette el hajóit a víz alatt egy Zotmund nevű katona. A várban szívesen tartózkodott Salamon király. Rőtszakállú Barbarossa Frigyes 1189-ben falai alatt gyűjtötte össze keresztes hadát. A tatárok 1241-ben nem tudták…

tovább olvasom

Ólubló vára ( Lubovniansky hrad)

Történelmi barangolás Szlovákiában Szepes (Spis) északkeleti részén, a lengyel határ közelében, 711 méter magas, mészkősziklás hegycsúcson álló, részlegesen helyreállított ólublói vár ma Szlovákia egyik leglátványosabb, leglátogatottabb nevezetessége. A vár az 1300-as évek elején III. András kezdeményezésére épült, mely a XIV. század elején az Aba nemzetség hatalma alá jutott. 1311-ben Amadé nádor vette vissza Csák Mátétól akirálya számára. A vár legősibb része a felső-vár kerek, zömök öregtornya, melyet palotaszárny és erős falak vesznek körül. 1433-ban a husziták foglalják el. A várban kötötte meg Luxemburgi Zsigmond király 1433-ban, II. Vladislav lengyel uralkodóval…

tovább olvasom

Dévény vára (Hrad Devín)

Dévény vára

Történelmi barangolás Szlovákiában Pozsony szomszédságában, a Duna és a Morva találkozásánál magas szirten álló vár mind a magyar, mind a szlovák történelemben fontos szerepet játszott. Neve a szláv devina (leány, szűz) szóból származik. A XIII. században épült királyi várnak – a Borostyánkő-út és szentföldi zarándokutak védelmezőjeként – komoly szerepe volt. II. Ottokár, I. Károly, III. Frigyes, Mátyás király birtokolta. Utóbbi 1460-ban a tekintélyes Bazini- és Szentgyörgyi-családoknak adományozza, s ekkor épül ki az alsóvár. A XVI. században az ecsedi Báthoryak magánvára. Később háromszáz éven át a Pálffy grófok tulajdona, császárhűségük megvédi…

tovább olvasom

Selmecbányai Óvár és Újvár (Banska Stavnyica)

Az Óvár belső udvara

Történelmi barangolás Szlovákiában Selmecbánya már 745-ben létezett, István király idejében bányái már működtek. Selmecbánya Óvárosa több völgy találkozásánál alakult ki a középkorban. IV. Béla 1238-ban emelte szabad királyi városi rangra, majd a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepítettek be. Itt voltak a Királyi Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái. A város Nagy Lajos alatt tovább fejlődik, 1442-ben a husziták elfoglalják, 1443-ban szörnyű földrengés pusztítja. Virágkorát a XV–XVIII. század között éli. Selmecbányán alkalmaztak a világon először puskaport a bányászatban. Mária Terézia rendeletére 1770-ben itt kezdi működését a világ első bányászati akadémiája.…

tovább olvasom

Csejtei vár (Cachticky hrad)

Történelmi barangolás Szlovákiában Nyugat-Szlovákiában, a Trencsény megyéhez tartozó Csejte (Čachtice) község felett találhatók a Kárpátok legtitokzatosabb várkastélyának, Csejte várának romjai. A határmenti királyi várrendszer nyugati részéhez tartozó várat Hontpázmány nembeli Kázmér építtette az 1263–76 között. Csák Máté, majd az Anjou királyok és Guthi Országh Mihály birtoklása alatt bővült tovább. Közismertté a híres törökverő „fekete bég”, Nádasdy Ferenc özvegye tette. Hatszáz fiatal lány megkínzásával és meggyilkolásával vádolt Báthori Erzsébet, 1585–1610 között volt a vár „vérgrófnője”. A reneszánsz kastélyban estek meg a XVII. század elején Báthory Erzsébet állítólagos, kínzással kicsikart vallomásokkal igazolt…

tovább olvasom

Liptói vár (Liptovsky hradok)

A sok várbirtokost megélt vár kívülről

Történelmi barangolás Szlovákiában Az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) északi nyúlványa alatt álló várromtól délre 796 méter magas hegy nyúlik az ég felé. A Balassák őse Dancs mester egy kicsiny sziklára 1341-ben építette az erősséget, a XIII. század végén a tatárjárás után emelt és leromlott Liptóóvár királyi erődítménye mellett. A település környéke már a bronzkorban is lakott volt. Első említése 1262-ben castro Lippo néven olvasható. A Vág folyó és a Béla-patak összefolyásnál álló, a vágmenti kereskedelmi utak védelmére emelt – eredetileg királyi vár – birtokosai gyakran változtak: Zsigmond király felesége, Cillei Borbála,…

tovább olvasom