A 2021-es év fafaja november 22-ig választható ki

Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium 2013 óta minden évben, így idén már nyolcadik alkalommal teszi lehetővé, hogy az egyesület által működtetett weboldalon, az Év fája tematikus honlapon (www.azevfaja.hu) bárki szavazhat a következő év fafajára. Erdész szakember épp úgy, mint egy átlagos érdeklődő, akit érdekel az erdők és a fák világa. A három jelölt:Lisztes berkenye (Sorbus aria)Középhegységeink sziklás termőhelyeinek ritka vadgyümölcs faja, amely nagy alakváltozatosságot mutat, és gyakran kereszteződik más berkenyékkel. Virágait sok rovar látogatja, termését a madarak fogyasztják. Ritka, de ökológiai jelentősége miatt természetes erdeinkben fontos…

tovább olvasom

A Bakony és a Mecsek most a szarvasoké!

Szeptember beköszöntével, a gímszarvas párzási időszakára tekintettel a Keleti-, és a Déli-Bakony erdeiben gazdálkodó VERGA Zrt. ismételten erdőlátogatási korlátozást vezet be a csatolt térképeken feltüntetett vadászterületeire. A korlátozások szeptember 1. és október 15. között kerül bevezetésre, délután 16 órától reggel 9 óráig . Az intézkedés miatt kérjük a túrázók megértését. A korlátozás célja, hogy a gímszarvas állomány számára oly fontos párzási időszakban az erdő- és vadgazdák megfelelő nyugalmat és csendet biztosítsanak a vadak számára. A felfokozott idegállapotban lévő szarvasbikák ilyenkor mellőzik az egyébként tőlük megszokott óvatosságot, nemcsak az éjszakai órákban,…

tovább olvasom

Nagytapolcsány vára (Topolcianskeho hradu)

Történelmi barangolás Szlovákiában A Vág-menti Inóc (Povázsky inovec) hegységben, 1235-ben IV. Béla király adományozta a Türje nemzetségbeli Dénes lovászmesternek azt a birtokot, melyen 1283 körül Csák Máté nádorispán Kővárhely (Podhradie) község felett építtetett várat. Első okleveles említése 1318-ból származik. A nagyhatalmú utód, Csák Máté halála után 1321-ben Károly Róbert hadai szállják meg, a további évtizedekben királyi várnagyok igazgatják. 1440-ben Habsburg Albert király halála után özvegye, Erzsébet királyné és hívei, Cillei Ulrik és Garai László bárók harcolnak a vidéken legnagyobb ellenfeleikkel, Hunyadi Jánossal és Újlaki Miklóssal. 1447-ben rövid ideig Giskra cseh…

tovább olvasom

Zólyom vára (Zvolen hrad)

Történelmi barangolás Szlovákiában A közép-szlovákiai Zólyom (Zvolen) városának kiemelkedő építménye és jelképe a Szalatnya folyó partján álló vár. (A település első várának a legkorábbról ismert Zólyom-Pusztavárnak Pustý hrad) két különálló erődítményét a XIII. század közepén, illetve a XIV. század elején emelték. A zólyomi erődítményből 1370-es években Nagy Lajos vadászkastélyt építtetett és 1382-ben ide hívta össze a lengyel rendeket. 1440-ben Giskra serege elfoglalja, 1449-ben Hunyadi János felégeti a várost és 1451-ben a várral átellenben, a 444 m magas Strázsa-hegyen építtet várat, amelynek maradványai ma is látszanak. Zólyom várát csak az itt…

tovább olvasom

Árva vára (Oravsky hrad)

Történelmi barangolás Szlovákiában Az Észak-szlovákiai régióban található, festői szépségű Árva vára (Oravský hrad) a középkortól védte a Királyi Magyarország északi határát és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi utat. A többi szlovákiai várhoz hasonlóan egy régi fából épült vár helyén építették, feltehetően a tatárjárás után. 1267-ben már megemlítik. Első birtokosai a magyar reneszánsz költő elődei, a Balassák voltak. Hármas beosztása: fellegvár, középső vár és a fából épült alsó vár is ebből a korból származik. A várszikla alakját követő épületet eredetileg román és gótikus stílusban emelték. Mátyás király helyőrséget telepített a várba,…

tovább olvasom

Pozsonyi vár (Bratislavský hrad)

Történelmi barangolás Szlovákiában A Duna fölötti 85 méter magas dombon már az első ezredforduló előtt állt vár, Braszlav pannóniai Karoling hűbéres herceg erődje. A várhegy 902-től bírt határvédő szereppel, a Fuldai évkönyv 907-ben említi először. 1042-ben, István király halála után I. Břetislav cseh fejedelem rövid időre elfoglalta a föld-fa szerkezetű várat. 1052-ben III. Henrik serege ostromolta, ekkor fúrta meg, és süllyesztette el hajóit a víz alatt egy Zotmund nevű katona. A várban szívesen tartózkodott Salamon király. Rőtszakállú Barbarossa Frigyes 1189-ben falai alatt gyűjtötte össze keresztes hadát. A tatárok 1241-ben nem tudták…

tovább olvasom

Ólubló vára ( Lubovniansky hrad)

Történelmi barangolás Szlovákiában Szepes (Spis) északkeleti részén, a lengyel határ közelében, 711 méter magas, mészkősziklás hegycsúcson álló, részlegesen helyreállított ólublói vár ma Szlovákia egyik leglátványosabb, leglátogatottabb nevezetessége. A vár az 1300-as évek elején III. András kezdeményezésére épült, mely a XIV. század elején az Aba nemzetség hatalma alá jutott. 1311-ben Amadé nádor vette vissza Csák Mátétól akirálya számára. A vár legősibb része a felső-vár kerek, zömök öregtornya, melyet palotaszárny és erős falak vesznek körül. 1433-ban a husziták foglalják el. A várban kötötte meg Luxemburgi Zsigmond király 1433-ban, II. Vladislav lengyel uralkodóval…

tovább olvasom

Dévény vára (Hrad Devín)

Dévény vára

Történelmi barangolás Szlovákiában Pozsony szomszédságában, a Duna és a Morva találkozásánál magas szirten álló vár mind a magyar, mind a szlovák történelemben fontos szerepet játszott. Neve a szláv devina (leány, szűz) szóból származik. A XIII. században épült királyi várnak – a Borostyánkő-út és szentföldi zarándokutak védelmezőjeként – komoly szerepe volt. II. Ottokár, I. Károly, III. Frigyes, Mátyás király birtokolta. Utóbbi 1460-ban a tekintélyes Bazini- és Szentgyörgyi-családoknak adományozza, s ekkor épül ki az alsóvár. A XVI. században az ecsedi Báthoryak magánvára. Később háromszáz éven át a Pálffy grófok tulajdona, császárhűségük megvédi…

tovább olvasom

Selmecbányai Óvár és Újvár (Banska Stavnyica)

Az Óvár belső udvara

Történelmi barangolás Szlovákiában Selmecbánya már 745-ben létezett, István király idejében bányái már működtek. Selmecbánya Óvárosa több völgy találkozásánál alakult ki a középkorban. IV. Béla 1238-ban emelte szabad királyi városi rangra, majd a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepítettek be. Itt voltak a Királyi Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái. A város Nagy Lajos alatt tovább fejlődik, 1442-ben a husziták elfoglalják, 1443-ban szörnyű földrengés pusztítja. Virágkorát a XV–XVIII. század között éli. Selmecbányán alkalmaztak a világon először puskaport a bányászatban. Mária Terézia rendeletére 1770-ben itt kezdi működését a világ első bányászati akadémiája.…

tovább olvasom

Csejtei vár (Cachticky hrad)

Történelmi barangolás Szlovákiában Nyugat-Szlovákiában, a Trencsény megyéhez tartozó Csejte (Čachtice) község felett találhatók a Kárpátok legtitokzatosabb várkastélyának, Csejte várának romjai. A határmenti királyi várrendszer nyugati részéhez tartozó várat Hontpázmány nembeli Kázmér építtette az 1263–76 között. Csák Máté, majd az Anjou királyok és Guthi Országh Mihály birtoklása alatt bővült tovább. Közismertté a híres törökverő „fekete bég”, Nádasdy Ferenc özvegye tette. Hatszáz fiatal lány megkínzásával és meggyilkolásával vádolt Báthori Erzsébet, 1585–1610 között volt a vár „vérgrófnője”. A reneszánsz kastélyban estek meg a XVII. század elején Báthory Erzsébet állítólagos, kínzással kicsikart vallomásokkal igazolt…

tovább olvasom