Az idei évben is folytatódott az országos lovastúra útvonalhálózat kijelölése. A Közép-Magyarország régióban összesen 509 kilométer lóháton bejárható útvonalhálózat jött létre. A gyönyörű természeti környezetben, mint például a Pilis vadregényes hegyei között, a Duna–partján, erdők-mezők ölelésében vezetett kijelölt utakon a legkülönbözőbb profilú lovardák változatos kínálattal, szálláshelyekkel, lovas megállókkal várják a hosszabb útra kelőket.
– A hazai forrásból kialakított közép-magyarországi lovastúra útvonalhálózat létrehozásának elsődleges célja, hogy az igen nagy számú budapesti- és Budapest környéki, Pest vármegyei lovast bevonjuk a lovas túrázásba – részben saját, részben bérelt lovakkal. Emellett azt is szem előtt tartottuk, hogy lehetőség nyíljon az Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiókban létrehozott szakaszokhoz csatlakozni – mondta Lóska János, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesület elnöke azon a tanulmányúton, ahol néhány lovardát kerestünk fel.
Az egyesület által kialakított lovastúra útvonalhálózat a lóháton való kalandozást minél több ember számára akarja elérhetővé és biztonságossá tenni. Az újonnan elkészült, GPS-koordinátákkal kijelölt útvonalak a Budapest környéki lovas szolgáltatókat fűzik össze és szebbnél szebb látnivalókat kínálnak Pest vármegyében. A tájékozódást portál, kisfilm, prospektus is segíti.
A túravezetők, a vendégeket fogadó megállópontok, szálláshelyek célja közös: a lovasok és a lovak színvonalas kiszolgálása, valamint a helyi gasztronómiai különlegességek megismertetése. A megállópontokon szervezett lovastúrákra, tereplovaglásra felkészítő tanfolyamokra, gyerektáborokra is lehet jelentkezni. Aki saját lóval indul útnak, annak fedett lóbeállók nyújtanak pihenési lehetőséget az út során. Több szakasz lovas fogattal is bejárható. Folyamatban van az egész országot átívelő lovas túra útvonal kialakítása, a megfelelő szálláshelyek feltérképezése, lovas pihenőhelyek létrehozása.
Lovas nemzet a magyar – tartja a mondás. S valóban, egykor életünk elképzelhetetlen volt a lovak nélkül. Komoly hagyományai voltak a lótenyésztésnek, a lóversenyzésnek és a hobbilovaglásnak.
A felszabadulás után sokan úri huncutságnak tartották a lovaglást. Ugyanakkor a turisták felfedezték, hogy Magyarországon sokkal szabadabban lehet lovakon túrázni, bejárni hegyeket, völgyeket, réteket, mezőket, mint tőlünk nyugatra.
Ugyanakkor kevés lovarda felelt meg a minőségi követelményeknek. A rendszerváltás után gombamód szaporodtak a kisebb-nagyobb lovardák, amelyeket szolgáltatásaik alapján úgynevezett patkókkal minősítettek.
Növekvő szerepe van a lovas turizmusnak, mely a magyar idegenforgalom egyik vonzereje. Hazánk legszebb tájain, rétjein, erdeiben még szabadon lehet lovagolni. A lovas túrák szereplői a lovasok, a lovak, a lovardák, a szállásadók, vendéglátóhelyek, és a túraútvonal. 587 regisztrált lovarda szerepel a nyilvántartásban, 418 lovarda tevékenységei között szerepel a tereplovaglás, túrázás. Több mint 3500 vizsgáztatott ló van.
Mint Lóska Jánostól megtudtuk, a lovas turisztikai hálózat kiépítését az a fontos jogi változás tette lehetővé, mely mindenütt engedélyezi a lovaglást, ahol azt nem tiltják. Így hazánk nemzetközi viszonylatban is élen jár a belovagolható területek terén.
Az Eurohorse Lovas Barangolóhoz, amely korábban öt tájegységen, hat vármegyében 41 településen kínál túra útvonalakat: Nógrád, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Felső-Tisza és a Borok útja helyszínein vezet, ezúttal a főváros vonzáskörzetében 12 település kapcsolódott be egy új hálózatba: Szob, Piliscsaba, Páty, Szokolya, Domony, Sóskút, Verőce, Szentendre, Szigetbecse, Csömör, Ecser és Kisoroszi.
Lovastúrák, tereplovaglás, bemutatók, fogattúrák, méneslátogatások szerepelnek a programokban, és szállás, étkezési lehetőség is rendelkezésre áll. Az útvonalak akár saját lovakkal, egyéni szervezésben, de túravezetőkkel és képzett túralovakkal is bejárhatók.
Hazai pályázat támogatásával a hálózat tagjai olyan fejlesztéseket kezdtek, amelyekkel kényelmesebb, komfortosabb körülményeket biztosítanak a lóháton érkező túrázóknak. Szálláshelyeket, lovasboxokat, büféket létesítenek.
Az egyesület szervezésében tanulmányúton kerestünk fel néhány újonnan csatlakozott lovardát. A változatos élményeket kínáló állomáshelyeket látogattuk meg. A Piliscsabai Családi Lovarda például elsősorban az iskolás gyerekek lovasoktatását tűzte ki célul. A Kincsem Nemzeti Lovasprogram keretében a szomszédos iskola nebulóival szerettetik meg iskolai foglalkozás alatt a lovassportot, természetesen nem kötelező jelleggel. Emellett tereplovaglással és gyógylovaglással is foglalkoznak – tudtuk meg Dr. Kiss Antal tulajdonostól, aki lányaival vezeti a lovardát. Az itt megpihenő lovas túrázók kényelmes szálláshelyet vehetnek igénybe.
A Pilis vadregényes hegyei között Dömörkapunál kerestük fel a Rengeteg turistaházat, lovardát, amely alig tíz percnyi járásra található a vízeséstől. A népszerű kirándulóhely a gyalogos és biciklis túrázók kedvelt célpontja. A tulajdonos, Kollár-Klement László, a népszerű énekes, író, akiről kevesek tudják, hogy egyben hippológus (lovastanár és szervező) is egyben. Célja, hogy megszerettesse a gyerekekkel a lovakat, a lovaglást.
Kényelmes apartmanokat alakítottak ki a túrázóknak a korábbi kőbánya dolgozóinak romos lakásaiból. A megpihenő túrázók a büfében ehetnek, ihatnak. Hétvégente Kollár-Klement László gyakran készít kondérban ízletes lecsót a vendégeknek. Nekünk is ő főzött a szabadban.
A biciklivel érkezők, ha szükséges, itt találnak eszközöket a javításhoz. De kerékpárt is lehet bérelni, hiszen az itt vezető út alkalmas a két keréken való túrázásra is. Feleségével, Sárával gyakran tartanak itt különféle rendezvényeket: így például filmvetítést, ruhacserét, gyógynövény bemutatókat, koncerteket, gombatúrát, diszkót.
Utunkat a Szentendrei-szigeten folytattuk, ahol tíz bejegyzett lovarda található.
A Barangoló hálózathoz csatlakozott a tahitótfalusi Magyar Családi Gazdaság. A település népszerű háziorvosa, dr. Magyar Gábor gyermekeivel „üzemelteti” a családi gazdaságot. A hatalmas birtokot lovas fogattal jártuk be, ahol megtekintettük az őshonos háziállatokat, amelyek génmegőrzésével, tenyésztésével foglalkoznak. Megnéztük a szürke és magyar tarka szarvasmarhákat, hortobágyi és gyimesi racka-és cigája juhokat, a gidrán és hucul lovakat. Régi magyar kutyafajták tenyésztését is végzik.
A gazdaság önellátó, azaz az állatoknak a takarmányt saját területükön termelik meg, ahol nem használnak vegyszert, műtrágyát. Az energiát napelem rendszer szolgáltatja.
– A hucul lovak kiválóak a gyermekek oktatásához – mondta Magyar Gábor. Az ugyancsak orvos Zsombor fia vezeti a lovardát, Koppány fia pedig az ipari termelésért (mák, tejtermékek, s még sok minden, amit a delicát boltban kapni lehet) felel. A természetes életmód hívei, s ennek keretében szerveznek rendezvényeket.
A Szentendrei-szigeten, közel az erdős Duna-parthoz, Surány pócsmegyeri részén a Remonta Lovasklubban bértartással foglalkoznak. Rónay Antal és Cséri Patrícia az itteni sportlovak edzői. Rajtengedély vizsgákra, hazai és nemzetközi versenyekre készítik fel lovasaikat. Patrícia, részt vett a GPS útvonal kidolgozásában. A környék kiváló a tereplovagláshoz. Mobil boxok várják a nemzetközi versenyek résztvevőit.
Az Eurohorse Egyesület célja, hogy a lóháton való kalandozás minél több ember számára váljon elérhetővé nem csupán a hazai, de a nemzetközi lovasok körében is.