Nagybiccsei várkastély és menyegző palota

Nyugat-Szlovákiában, a Vág folyó mentén elterülő Nagybiccse (Bytča) település közepén, a párját ritkító szlovákiai reneszánsz kastélyt Thurzó Ferenc nyitrai püspök építtette 1571 és 1574 között a korábbi gótikus alapzatú vízívár helyére.

Érdekességként szolgál, hogy a kastélyban szolgált Juraj Jánošik a legendás szlovák zsivány, aki itt szolgált az őrség csapatának katonájaként. Itt ismerkedett össze Uhorcsik Tamás kiszucai zsivánnyal, aki rábeszélte, hogy hagyják el a testületet és – a szegények védelmezőjeként – legyenek betyárok.

Thurzó György nádor 1601-ben, hét lánya menyegzőjére a várkastély mellé úgynevezett esküvői vagy menyegzői palotát építtetett. Kényelmes lakosztályok, könyvtárszoba, karzatos táncterem, „múzsákat szolgáló múzeumterem” állt az előkelő vendégek részvételével tartott lakodalmak rendelkezésére. A palota Közép-Európa legjelentősebb reneszánszkori műemlékeinek egyike. Napjainkban a gyönyörű épület falai között megtekinthető az UNESCO jegyzékében szereplő szlovákiai építészeti alkotásokról szóló kiállítás.

1611-ben a kastélyban zajlott – koholt vádak alapján – Báthori Erzsébet és szolgálóinak pere, ahol a főasszonyt várfogságra ítélték. A XVIII. század elején itt katonáskodott, majd innen szökött meg a legendás szlovák népi hős Juraj Jánošik, hogy később a zsiványok kapitányává válasszák. 1713-ban elfogták, megkínozták, a Rákóczi-szabadságharcban való részvétel vádjával halálra ítélték, és kivégezték.

A Thurzó-család kihalásával a várkastély az Esterházy-családhoz került, ám a főúr szívesebben tartózkodott bécsi udvarhoz közelebbi rezidenciáin.

Az eredeti állapotát jól megőrzött, szabálytalan négyszög alaprajzú, négy kerek saroktornyos, késő reneszánsz stílusú, kaputornyos várkastélyt vizesárok veszi körül. Belső udvarán kétszintes árkádos folyosó fut körbe, falait bibliai és antik hősöket, valamint a magyar történelem nagyjait ábrázoló sgrafittók díszítik. Napjainkban a Szlovák Levéltár használja az épületet.

A várkastélytól jobbra álló felújított esküvői palotában (Sobášny palác) vártörténeti kiállítás látható. A mai Nagybiccse neve a szláv Bitek személynévből ered, ebből lett a (Bitča, Bitekfalva). A települést először 1250-ben IV. Béla adománylevelében említik „Byucha” néven.