Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy budapesti házaspár, Ribli Ilona csellóművésznő és férje, Kolozsvári Mihály mérnökember. Egyik kirándulásuk alkalmával csodaszép helyre találtak Budapesttől 42 km-re, a Vértes lábánál, Bicske és Tatabánya között. Nyomban bele is szerettek a csendes kis faluba, Nagyegyházába. Elhatározták, házat építenek itt maguknak, a Váli-víz mellett. Ilonának azonban volt még egy nagy álma: elhozni ide, ebbe a kis faluba is a kultúrát, lakjon itt ezután ő is velük. Ahogyan látta máshol a jó mintát. Nyugat-Európában és hazánkban is, elhagyatott épületek (istállók, malmok, kápolnák) kelnek újra életre, egyre több helyen, ha van értő szem, aki meglátja a bennük rejlő lehetőséget.
Így történt ez Óbarok-Nagyegyházán is. Leromlott állapotban várta itt jobb sorsát egy százéves istálló, mely egykor a Batthyány grófoké volt, majd a helyi termelőszövetkezet használta gyapjúmosóként, magtárként az épületet.
A Bicskei Mezőgazdasági Zrt., a helyi (óbaroki) önkormányzat és a művésznő családja támogatásával, sok pályázati és emberi segítséggel az elhagyatott istállót felújították. Ezután a megszépült, 500 négyzetméteres terem már nemcsak Nagyegyházának, hanem a környező településeknek is kulturális programlehetőséget, igazi közösségi teret biztosít.
2008. december 20-án már itt, a Hangistállóban tartották meg az első (karácsonyi) komolyzenei hangversenyt a Tátrai Vilmos kamarazenekar szereplésével, melynek Ribli Ilona is alapító tagja. Azóta pezseg a kulturális élet Nagyegyházán.
A sajtkészítők által jól ismert Országos Sajtúthálózat tagjaként a Hangistálló is elnyerte a Sajtmegálló címet, így már sajtos rendezvények helyszíne is Nagyegyháza. A kézműves sajtkészítők számára ikonikus hely lett. Itt tartották meg 2013-ban első alkalommal a Sajtmustra rendezvényt. Azóta hagyomány lett a két napos májusi Sajtmajális, amit idén, 2023. május 6–7-én rendeztek meg.
Kézműves sajtok és más házilag készített élelmiszerek (borok, sörök, fűszeres mézek, lekvárok, szarvasgombás termékek, füstölt áruk), kecsketejes szappanok, mázas fazekas portékák, gyöngyékszerek, papírból fonott kosárkák várták az érdeklődőket.
A két napos rendezvényen különböző programokkal szórakoztatták az ide látogatókat. A szombati megnyitó után a Vérteserdő Zrt. Natúrkürt Együttese szólaltatta meg a nemes hangszereket. Utána népzenei és táncbemutatóval folytatódott a délelőtt. E közben lehetett nézelődni, vásárolni, sajtokat és más finomságokat kóstolni, jóféle móri borral mindezt „meglocsolni”.
A legfiatalabb vendégek, a gyermekek sem unatkoztak. Mesés játszóparkban szórakozhattak a kicsik. Készségfejlesztő játékokkal, óriási sakktáblával, mini golffal várták őket. Az állatsimogatókban nyuszik, kecskék fogadták az állatbarátokat. Forgott egész nap a népi kosár-körhinta is a kicsik nagy örömére. Aki pedig még nagyobb izgalomra vágyott, kipróbálhatta a szabadulószoba rejtelmeit. A rajzos kedvűek rajzversenyen indulhattak kedves alkotásaikkal.
A gasztronómia más területe is képviseltette magát a Sajtmajálison. Nagy üstökben rotyogott a gulyásleves és a tárkonyos csirkeragu leves. A búbos kemencét már előző nap befűtötte Mihály, a házigazda. Itt sült meg az ízletes nagyegyházi kemencés juhtúrós rakott puliszka a túrós sztrapacska társaságában. Senki nem maradt éhes…
A Sajtmajális alkalmából a Tündérkertben facsemetét ültettek.
Délután a Danubius vonósnégyes – Ribli Ilona csellóművész, háziasszony közreműködésével – adott koncertet a vendégeknek.
Amikor elcsendesül a Hangistálló, a természetkedvelők járják a környék turista- és zarándokútjait. A Hangistálló jól felszerelt szobákkal, kényelmes szállással, szeretettel várja az erre járó kirándulókat. Többek között az Országos Kéktúra és a Közép-Dunántúli Piros túra teljesítőit is.