Asztronómiai toronyóra Óbesztercén
A Zsolnától több mint harminc kilométerre található Óbesztercén (Stara Bystrica), 2009-ben adták át azt az asztronómai toronyórát (Orloj), amelyen reggel nyolc és este tíz óra között, óraütéskor felvonul hét ószláv szent: Ciril, Metod, András, Benedek, Gorazd, Bystrik és Béla.
A település fő terén álló épületen az óra szíve, az úgynevezett asztroláb, a csillagászati óra, amelyet Prágából érkező mesterek készítettek. Az óraszerkezetben elhelyezett csillagászati adatok Óbesztercére lettek beállítva, tehát azok nem a prágai Orloj szerkezetét utánozzák, hanem a tervezők az épület földrajzi-, és csillagászati elhelyezkedését vették figyelembe. Az asztroláb tábla színeit a napszakok adják. A Nap a mezők körül mozog attól függően, hogy az adott időszakban, hol van az igazi Nap. A főtáblán az asztrolábiumot továbbosztja az aranyszegély, amely mutatja az Egyenlítőt, a Ráktérítőt, a Baktérítőt és további ismert helyeket. Az asztrológiai óra egyben ábrázolja a Hold helyzetét az égen, és a Nap helyzetét a különböző állatövi jegyekben.
Két harang található a szerkezetben az egyik meghatározott időben, míg a másik az apostolok mozgása közben szólal meg. A magasban a toronyóra tornyában feltűnés nélkül álló alak a bakter – éjjeliőr – egykori mását ábrázolja. A baktereknek ugyanis a felvidéki falvakban nagy szerepük volt, hiszen ők vigyáztak a település nyugalmára, ezért minden olyan település alkalmazott baktert, amely azt megengedhette magának.
Az elsüllyedt város
Búvárrégészek ókori hadihajó és egy görög temetkezési hely maradványaira bukkantak az elsüllyedt egyiptomi városban, Thónisz-Heraklionban. A Nílus torkolatában egykoron elterült település az ókorban Egyiptom legnagyobb földközi-tengeri kikötője volt, mielőtt Nagy Sándor Kr. e. 331-ben megalapította Alexandriát.
A fáraók idején, a Kr. e. 12. században épült várost, amelyet akkor Thónisznak neveztek, több mint 1200 éve földrengések pusztították el. Az Alexandria közeli Abukir-öbölben fedezték fel újra 2001-ben az elsüllyedt város. A Föld alatti Régészet Európai Intézete vezette egyiptomi–francia régészcsoport búvárai találtak rá az ókori hadihajóra, amely akkor süllyedhetett el, amikor a város híres Ámon-temploma, ahol a hajó lehorgonyzott, összeomlott a Kr. e. második században. Az előzetes vizsgálatok szerint a 26 méter hosszú, lapos fenekű hajó evezőlapátotokkal és egy nagy vitorlával az akkori hagyományos hajóépítést tükrözi, de az ókori Egyiptom jellegzetességeit is magán viseli. Az elsüllyedt város egy másik részében találtak rá a görög temetőre, amely a Kr. e. negyedik századból első éveiből származik. „A felfedezés tükrözi a városban élt görög kereskedők jelenlétét” – a görögök már a késő fáraókori dinasztiák idején letelepedhettek a térségben. Szent helyeiket a hatalmas Ámon-templom közelében építették fel. Ezek szintén megsemmisültek, és maradványaikat megtaláltuk az egyiptomi templom maradványaival együtt.
Megjelent a Borlovagok magazin 2021/3. száma
Olvasta már?
Kapható, előfizethető a Kornétás Kiadónál
e-mail: titkarsag@kornetas.hu
Éves díj: 1600 Ft (négy lapszám)
Szlovákiai utazás – jó ötlet.