Toptúra hírlevél 2021/20.

Az Árvai-tó titka

Szlovákia észak-nyugati részén, a szlovák-lengyel országhatár mellett fekszik az Árvai régió (Oravsky regio). A sajátos táj neve a „horava” (erdős-hegyes) szóból ered és ebből keletkezett a XIII. században a magyar Árva földrajzi név.

Fotó: Pusztay Sándor

Hosszú időn keresztül a fakitermelés volt a környék egyedüli megélhetési forrása. A fenyvesekkel, mészkőszirtekkel borított vadregényes vidék hegyvonulatait szépséges patakok, és völgyek szelik keresztül. A régió tengelyét az Árva (Orava) folyó alkotja.

Amennyiben autóval járjuk be a vidéket Turdosinnál érjük el az Árvai-duzzasztógátat (Oravská priehrada), illetve az Árvai tavat. Közép-Európa egyik legnagyobb mesterséges tava 520 méter tengerszintfeletti magasságban van, hossza 13 kilométer, legnagyobb szélessége öt kilométer. A tó átlagos mélysége 15 méter. Az Árvai-tó nemcsak egy erőmű céljait szolgálja, hanem a nagy üdülőterületen evezni, vitorlázni, fürödni és horgászni is lehet.

Fotó: slovakia.travel

A hatalmas tó a Fekete- és a Fehér-Árva találkozásánál 1953–1954-ben készült el, építése idején hét falut (Hámry, Lavko, Oszada, Slanica, Usztye, Bodro és Námesztó) romboltak le. Egy részüket a parton újjáépítették.

Szent Kereszt Felmagasztalása Templom • Fotó: Pusztay Sándor

A víz tükréből egyetlen kis sziget áll ki, a régi Slanica falu (Slanica) kálvária-dombja az öt stáció kereszttel és egy barokk templommal. A kis szigeten a Szent Kereszt Felmagasztalása Templom épületében napjainkban egyháztörténeti múzeum van, ahol a mai szobrászat és festészet számtalan Isten ábrázolását lehet megtekinteni. A gondosan rendben tartott szigetet sétahajóval lehet megközelíteni.

Kéktúrán a Szalonnai-hegységben

Az Országos Kéktúrán, Bódvaszilasról a Cserehátba induló túrázók több nevezetességet is találnak, mely mellett nem érdemes elmenni, azokra időt kell szánni.

Az egyik már a rajt helyszínéről körülnézőknek szemet szúr kicsit fura, sebzett alakjával. Ez pedig az Bódvarákó előtt magasodó Esztramos. A hegy belsejében két – csodálatos képződményekkel pompázó –, látogatható barlang található. A Rákóczi- és a Földvári-barlang bejárása és a hegy tetején található tájseb (a volt bányaudvar) a kevésbé sietősöknek, akár fél napos program is lehet.

A falut elhagyva a következő, egy vallástörténeti különlegesség. A Rakacai-víztározóra is ránéző Martonyi település felett található a Három-hegyi Pálos templom és kolostorrom. A martonyi kolostorrom a pálos rendhez kapcsolódó, legjobb állapotban megmaradt épületegyüttes az országban. 1341-ben alapították, mintegy kétszáz éven keresztül állt fenn. Valószínűleg a török betörések nyomán vált lakatlanná az 1500-as évek közepén. Az épület eddigi felújítása során a templomhajó rekonstrukciójára került sor, melynek során elkészültek a falak és a tető.

Rakacaszenden szintén egy középkori épület, az Árpád-kori református templom felkeresése nyűgözi le a vándort. Szintén kihagyhatatlan vallástörténeti emlék. A templom jelenleg is használatban van.

Ha itt foglalunk szállást és kitérőt szeretnénk tenni a túra útvonalából, egyik alternatíva az egy napos, Szendrőt felkereső túra is lehet. Gyalogosan Meszesről indulva Galvács érintésével, tömegközlekedéssel Meszes és Szalonna településeken át érhető el. A kisvárosnak a történelem során legalább két vára volt, melyeknek pár éve egy kilátó állít emléket. A Felsővár Borsod-megye egyik legjelentősebb vára, erődítménye volt a 16–17. században. A szendrői várhegyen a vár egykori lőportornya helyén épült meg a 2012-ben a 25 méter magas, faszerkezetes kilátótorony, a Felsővár-kilátó.

Szlovákiai utazás – jó ötlet.