Megújult Füzér Vára
Újra a régi fényében tündöklik a sokak szerint az ország egyik legszebb fekvésű erődítménye, Füzér Vára. A Zempléni-hegység messze földön híres várának fehérre meszelt falai 552 méterrel magasodnak a páratlanul szép táj fölé. Noha első írásos emléke 1264-ből származik, feltételezések szerint már a tatárjárás előtt is állt, és a nagybirtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette, saját költségen. Az időközben a Perényiekhez került Füzér 1526 novembere és 1527 októbere között szolgált legfontosabb nemzeti ereklyénk, a Szent Korona otthonául, ahova Perényi Péter koronaőr menekítette Szapolyai János megkoronázását követően.
A reneszánsz stílusban bővített, lélegzetelállító fekvésű vár nem játszott fontosabb szerepet a török harcokban, pusztulását a császáriak okozták, akik 1676-ban bosszúból felégették, amiért a várat birtokló Nádasdy Ferenc I. Lipót ellen fordult. A 2014 óta folyó rekonstrukciós munkáknak hála Füzér egyre inkább hasonlít középkori önmagára, aminek késő gótikus várkápolnáját akár virtuálisan is megcsodálhatjuk.
A vulkáni kúpról az égbe törő Füzéri Vár egész évben látogatható. Füzér Alsó- és Felső Vára a hét minden napján, reggel 10 és este 6 óra között várja az érdeklődőket. Érdemes azonban útba ejteni a paraszti kultúrát és életmódot bemutató Tájház Portákat, valamint a község szívében fekvő Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központot, ahol megtekinthetjük a Füzér és a vár múltját, valamint a környék természeti és kulturális értékeit bemutató kiállítást.
Matyó Trabi és luxus camping
A pihenésre és gyógyulásra vágyók, csakúgy, mint az aktív kikapcsolódást keresők egyaránt találnak programokat Mezőkövesden, Matyóföld fővárosában, mely a Bükk hegység déli lábánál található, s a mai napig őrzi hagyományait. Az elsősorban a hungarikumnak számító színpompás matyó hímzésről és kénes gyógyvizéről híres városban sokan töltik szabadidejüket.
A Matyóföld szíveként is emlegetett Mezőkövesd Budapesttől 132 kilométerre Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található az Alföld és a Bükk hegység lábának találkozásánál. A várost vonaton, busszal, s az M3-on személygépkocsival egyaránt könnyen megközelíthetjük.
Szerencsére a vendégek ma már egyre több szálláshely közül válogathatnak a város központjától három kilométerre lévő Zsóry-fürdő közelében. A több mint 75 éves fürdő 60°C fokos vizének kéntartalma az egyik legmagasabb Magyarországon. A vizet 1968-ban nyilvánították gyógyvízzé. 22 medence, strand- és gyógymedencék, csúszdák kínálnak változatos élményt a hatalmas parkosított, ligetes fürdőben. Hamarosan az itt kialakított Zsóry Liget Camping & Resortban is foglalhatunk szállást a szomszédos három csillagos Vendégház és a négycsillagos Balneo Hotel mellett – mondta a Balneo Hotel Zsóry cégcsoport értékesítési igazgatója, Egri Andrea.
Zsóry Liget Camping & Resort területén prémium faházak, sátorheĺyek, lakókocsi parcellák választhatóak. Emellett a három csillagos Zsóry Liget Panzióban is foglalhatóak szobák.
A matyó népművészeti hagyományokból ad ízelítőt a Matyó Múzeum, mely a matyó népművészet mellett az itt élő emberek egykori mindennapjait is bemutatja. Egyes magyarázatok szerint matyó csúfnévvel a környék református lakóitól vallási-kulturális értelemben elkülönülő katolikus mezőkövesdieket illették. Mások szerint a környéken népszerű Mátyás név, becézéséből ered a név. Matyóföldhöz tartozik Mezőkövesd mellett Tard és Szentistván is. Népviseletük, hímzéseik hasonlóak, ám némi eltérést mutatnak egymástól.
Ott jártunkkor a Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat kiállításán láthattuk, hogy miként élnek a hagyományos motívumok napjainkban. A Hadas városrészben gyakorlatilag egy élő skanzenben, ahol régi, 100-150 éves házakat, tájházakat, alkotóházakat találunk, amelyek a matyóság építészetét, életformáját, népi művészetét tükrözik.
Mézeskalácsos Tájházában nemcsak a mézeskalácsos mesterséggel ismerkedhetnek az érdeklődők, hanem állandó mackókiállítást is megtekinthetnek. A Bútorfestő Alkotóház bemutatja a 250 éves bútorfestő hagyományokat. A Kisjankó Bori Emlékházban a híres mezőkövesdi „íróasszony” életét idézheti fel a látogató az eredeti berendezések segítségével. A Gari Takács Margit Emlékházban zeneház működik, ahol népi hangszerek széles körét tekintettük meg. A Tűzzománcos Házban a falakat tűzzománc- és pasztellképek díszítik. A Fazekasházban a népi használati tárgyak mellett az edénykészítés módját is megismerhetjük.
Megtekintettük az alapító, Hajdú Ráfis János nevét viselő Mezőgazdasági Gépmúzeumot. Mintegy tízezer négyzetméteren témák szerint rendezve 2800 darab kézi erővel, állatokkal, zömmel lovak által hajtott, s önerővel működő gépet láthatunk az ország egyik legnagyobb technikai kiállításán. Igazi különlegesség a matyó motívumokkal kifestett Trabant.
A vasútállomástól egy kilométerre található a Kavicsos-tó és Szabadidőpark, amely kedvelt kirándulóhely. Többnyire innen indulnak a kerékpáros versenyek is. A Mezőkövesd, Bogács, Cserépfalu és Bükkzsérc között kiépült új, húsz kilométer hosszú kerékpáros útvonal gyönyörű tájakon vezet keresztül.
Az oroszsebesi Szent Miklós-templom
Szlovákia északi részén a Vihorlát alatt húzódó erdők csodálatos környezetében, Oroszsebes községben található az UNESCO Világörökség listáján szereplő szlovákiai fatemplomok legkeletebben fekvő képviselője: a Szent Miklós tiszteletére emelt templom.Az 1730-ban épült fatemplom a falu közepén emelkedő dombtetőn áll, megjelenése látványos kontrasztot képez a környező termetes fák zöld hátterével.
A templom belső terének domináns eleme az ötsoros barokk ikonosztáz. A keleti rítusú székesegyházak központja az ikonosztáz, amely építészeti és szakrális szempontból egyaránt határt képez a templom két része, a szentély (amely az Istené) és a hajó (ahol a hívők ülnek) között. Az oroszsebesi ikonosztáz első, fő sorában az Istenszülő Hodegetriát, Jézust mint tanítót, Szent Miklóst és Szent Paraskevát láthatjuk. Az épület kisebb mérete miatt az ikonosztáz rendhagyó módon túlnyúlik az oldalsó falakra, sőt a mennyezetre is. A szentélyben a Keresztrefeszítésről szóló értékes ikon látható.
A három részre osztott épület alaprajzát egymás mögé sorakozó négyzetek alkotják, egy szentélyből, egy hajóból és egy toronyból áll. Maga a szerkezet nincs ellátva külső burkolattal, a védelmét egy túlnyúló zsindelytetővel oldották meg. A templom rendkívül szerény benyomást kelt. Az egyetlen hangsúlyosabb díszítőelem a harangtorony befejezése, de még az sem közelíti meg a Kárpátok területén fellelhető görög-katolikus fatemplomok jellemző díszítettségét.
Az oroszsebesi kis templom a keleti országrész képzeletbeli háromszögében található látnivalók legszebbje. A Szent Miklós templomon kívül ezen a kis területen egy másik görög-katolikus templomot is meglátogathatunk Éralján (nemzeti műemlék), autóval, kerékpáron vagy gyalogosan, illetve kiváló célpont még az ún. Vadászfalvi travertínó, a vadászfalvi bányató a különleges, „megkövesedett” bálnával.
