Veszprém Európa kulturális fővárosa
2023-ban Veszprém nyerte el az Európa kulturális fővárosa címet, amivel a város lehetőséget kapott arra, hogy kulturális életét Európa szerte bemutassa és népszerűsítse. Az évad látványos ünneppel kezdődik Veszprémben január 21-én. Ezen a hétvégén 13 helyszínen 50 ingyenes program várja a városba érkezőket.
Februárban kortárs irodalmi fesztivál következik. Áprilisra blues fesztivált, májusra pedig nemzetközi táncfesztivált terveznek. Júniusban a magyar filmeké, júliusban pedig az operáé lesz a főszerep a régióban. Ezt követi augusztusban a világzenei fesztivál, szeptemberben az inotai fényfesztivál, novemberben pedig egy jazzfesztivál, hogy csak néhányat emeljünk ki abból a körülbelül 3000 programból, amely egész évben várja a vendégeket Veszprémben és a Bakony-Balaton régióban.
Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen viselheti az Európa kulturális fővárosa címet, melynek során a megyeszékhelyen több fontos projekt is megvalósul, ezek közül számos fejlesztést a VEMÉV-SZER végez – írja a portfolio.hu.
Tavaszra készülhet el az „ActiCity” nevű projekt, amely a régi Heim Pál Megyei Gyermekkórház épületnek felújítását és átalakítását jelenti egy új, a kultúrát és az aktív kikapcsolódást is magában foglaló intézménnyé.
Az ActiCity Mozgásművészeti Központ a tervek szerint próbatermet és fellépési lehetőséget nyújt majd a város legkülönbözőbb pontjain szétszórtan működő tánccsoportoknak a klasszikus balettől a néptáncig, a társastáncoktól a modern mozgásformákig.
Látványos szakaszához érkezett Veszprém belvárosának legnagyobb zöldterület-rehabilitációs fejlesztése, melynek keretében a Séd-völgyben megvalósult Kolostorok és kertek sétaútvonal mintájára megújul az Erzsébet-sétány. A projekt a belváros legnagyobb zöld projektje, amely a Szent Miklós-szegi Kálvária-domb és környékének infrastrukturális felújítását és funkcióbővítését foglalja magában. A mintegy 3,1 hektáros beruházásnak köszönhetően egy egybefüggő sétálóövezet alakul ki.
Az Erzsébet-liget átalakítása során a Laczkó Dezső Múzeum környezete mellett maga az intézmény is megújul. A műemléképületben mind a külső, mind a belső tereket felújítják és akadálymentesítik, egy liftet is beépítve. A múzeum a tervek szerint szintén tavasszal nyitja meg újra kapuit a látogatók előtt.
Jól haladnak a munkálatok a Pannon Egyetemhez tartozó mélygarázs építésén,
de az egyetem épületei és a központi campus modernizációjára is sor kerül. A mélygarázs 200 férőhelyes lesz, amihez 155 megújuló és új építésű felszíni parkolót is kialakítanak. Ennek környezete többek között egy 1861 négyzetméteres, többfunkciós szabadtéri közösségi térrel, illetve egy több mint 40 négyzetméteres pavilonnal is kiegészül.
Lombkorona-sétány Roglán
A Lombkorona-sétány a fenséges Pohorje-hegység erdőinek szívében található a Rogla-hegy tetején, 1517 méter magasan. A sétány megmutatja, hogy miért is egyedi a Pohorje-hegység természetvilága: itt megismerhetjük a helyi erdőket egészen a lombkoronák magasságából. Eggyé válhatunk az erdei élettel, és olyan állatokat, növényeket fedezhetünk fel, amelyeket sehol máshol.
Az 1000 méteres sétaút sokszínű erdőkön keresztül vezet, ahol rengeteg meglepetés fog érni, és ahol új dolgokat is tanulhatunk az erdei életről, annak folyamatairól, illetve arról, hogyan védhetjük meg az erdőket. Mindemellett rengeteg olyan információt is megtanulhatunk, hogy mire van szüksége az erdőnek és lakóinak a túléléshez.
A 37 méter magas torony által nyújtott kilátás lélegzetelállító, hiszen megtekinthetjük a hatalmas fák tucatjait, melyek egy része már több száz éves, és itt csak egy karnyújtásnyira van tőlünk.
A sétányon elhelyezett információs táblák is hasznunkra válnak: információk tömkelege gazdagítja a tudásunkat a természetről és annak védelméről. Nem csak a gyermekeket, hanem azokat a felnőtteket is várják, akik szeretnék felidézni fiatalságukat a kalandvágyuk révén.
Bővebb információk a lombkorona sétányról: www.potmedkrosnjamipohorje.si/hu/
Régészeti kiállítás Hódmezővásárhelyen
A hódmezővásárhelyi régészeti kutatásokról, valamint a szegedi egyetem régészeti intézetének, majd tanszékének történetéről nyílik kiállítás a Tornyai János Múzeumban január 18-án.
Az egyetem régészei 1929 és 1944 között – a város anyagi támogatása fejében – minden évben tervszerű, modern feltárásokat végeztek Hódmezővásárhely határában. A feltárások során megtalált tárgyak a restaurálást követően visszakerültek Hódmezővásárhelyre, és ezek alapozták meg a múzeum régészeti gyűjteményét.
A látogatók tablókon ismerhetik meg a szegedi régészeti intézet történetét, tevékenységét, feladatait, a bemutatott tárgyak pedig keresztmetszetet nyújtanak a hódmezővásárhelyi és környékbeli ásatásokon feltárt leletanyagról. A tanszék régészeti gyűjteményéből külön tárolókban mutatnak be válogatást az őskorból, a népvándorlás, illetve a honfoglalás időszakából, valamint a kunokhoz köthető leletekből. Ezek közül kiemelkedik egy fehérbronzból öntött kínai tükör, amely egy vízi jelenetet ábrázol. De szerepel a tárlaton a múzeum és a tanszék 2009-es hódmezővásárhely-gorzsai ásatásán talált néhány tárgy is: bronzkori, gepida, Árpád-kori települések nyomai.
Banner Jánosnak, a magyar őskortörténet-kutatás kimagasló alakjának ásatása során találták meg a többek között a kökénydombi Vénuszokat, három női alakot formázó kerámiaedényt, melyek feltételezhetően kultikus célt szolgáltak.
A kiállítás kurátora, Pintér-Nagy Katalin elmondta: a szegedi felsőoktatás centenáriuma alkalmából, 2021 végén rendeztek tárlatot az egyetem régészeti intézetének, majd tanszékének történetéről. Ennek anyaga adja az alapját a hódmezővásárhelyi kiállításnak, amelynek mottójául Banner János egy írásának címét választották: Mit adott Hódmezővásárhely a magyar régészetnek?
Oktatási intézményként elsődleges cél volt, hogy a régészhallgatókat minél inkább bevonják a tárlat előkészítésébe. Így a kiállítás forgatókönyvének elkészítésében, tervezésében, a tárgyak válogatásában, majd a kiállítás rendezésében 20-25 hallgató vett részt.
A múzeumról a http://tornyaimuzeum.hu/ oldalon található több információ.