Sikerült a Magyar K2 Expedíció!
Suhajda Szilárd feljutott a Föld második legmagasabb hegyének csúcsára. Hegymászó történelmet írt 2019. július 25-én Suhajda Szilárd, aki a Magyar K2 Expedíció keretében elérte a Föld második legmagasabb hegycsúcsát, a 8611 méteres K2-t. Szilárd Klein Dáviddal indult három nappal előbb a mindent eldöntő utolsó körre, de Dávid végül egészségügyi okokból nem mászott fel a csúcsra, az alaptáborból támogatta az expedíció sikerét. A „hegyek királyaként” is emlegetett kolosszus legmagasabb pontján még nem állt magyar, ráadásul Szilárd oxigénpalack és teherhordók nélkül érte el a nem mindennapi eredményt.
„Örömmel jelentem, hogy a 2019-es Eseményhorizont K2 Expedíciót sikerre vittük, itt vagyok a K2 csúcsán. Csodálatos, felszakadozott a felhő, mindent jól látok, gyönyörű a gerincről a kilátás.
Nagyon örülök, hogy én is gazdagíthatom az Eseményhorizont csúcssikereit! Legközelebb remélem, együtt állunk fent egy szép csúcson” – jelentkezett be Suhajda Szilárd a K2 csúcsáról helyi idő szerint dél után nem sokkal. Szilárd ezzel teljesítette a Magyar K2 Expedíció küldetését. Így már csak két „nyolcezres” hegy, a Sisapangma és az Everest csúcsának palack nélküli megmászása hiányzik ahhoz, hogy a magyar hegymászó közösség palack nélkül teljesítse a Himalája Koronája kihívást: Földünk 14 „nyolcezresének” megmászását.
Az Év madara 2020-ban az Erdei fülesbagoly
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) minden évben, több szakterület képviselőit tömörítő, munkacsoporti egyeztetéseket követően jelöli ki azt a madárfajt vagy csoportot, amelynek három képviselőjét bemutatva születik meg az Év madara kiválasztása.
A MME a 2020-a évre három bagoly, az Erdei fülesbagoly, az Uráli bagoly és a Füleskuvik bemutatásával várta a természet kedvelőinek internetes szavazatát.
A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek. E hangtalanul repülő éjszakai ragadozók a 2020-as Év madara jelöltjei, amelyeket a nem fenntartható módon folytatott erdőgazdálkodás és mezőgazdaság veszélyeztet.
A július 25-én zárult lakossági internetes szavazás eredményeként az Erdei fülesbagoly lett a 2020. év madara. Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll. Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek. A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is.
Az MME 1979-ben indított „Év madara” programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. (forrás: www.mme.hu Fotó: Orbán Zoltán, Szilágyi Attila)
Galgamente túrák 50/40/30/25/20/15/Aszódi séta 9
Szeptember 14-én a Galgamenti Túrázók Egyesülete által hetedik alkalommal megrendezésre kerülő teljesítménytúra egy Budapesthez közeli tájegységben – a Galga-patakhoz közeli erdőkben – kerül megrendezésre. Az első rendezés alkalmával egy értől a torkolatig tartó teljesítménytúrát szerveztek, azonban a közlekedési nehézségek miatt újra kellett gondolni a túrát. A rengeteg bejárás során felfedezett táj és a pozitív visszajelzések eredménye lett az Aszódról induló körtúra, ami 2018-tól kiegészült egy aszódi városnéző séta távval. Az útvonal egyik legszebb szakasza az Aszódhoz közeli, magántulajdonban lévő Hosszú-völgy, amely a túra alkalmával látogatható. A túra a Cartographia Kupa 2019 túrasorozat fordulója. További információk: Soós Ádám, mail@soosadam.hu
