toptura.hu hírlevél 2021/11.

Új úton tekerhetnek a kerékpárosok a Kisalföldön

A befejező munkákat végzi a kivitelező Colas Út Építőipari Zrt. a Győrt és Pannonhalmát összekötő kerékpárúton. A szakasz már 80%-ban elkészült, az érintett települések egyes belterületi szakaszain folynak még szegély- és pályaszerkezet építési munkák. Hamarosan elkészülnek a közvilágítási munkák és a kerékpáros pihenőhelyek is.

Fotó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

A két település között összesen 17,7 kilométer hosszú kerékpárút épül, amelyből 11,6 kilométer teljesen új építésű szakasz. További 6,1 kilométeren pedig a meglévő mezőgazdasági, önkormányzati, valamint gyalog- és kerékpárutakat újították fel, szélesítették ki, illetve közlekedést segítő burkolati jeleket festettek fel. A teljes szakaszon 495 darab KRESZ-táblát helyeztek ki, ezzel segítve az eligazodást és a biztonságos közlekedést.
Győrújbarát és Écs településeken a 11-es, Győr–Veszprém vasútvonal keresztezésénél két új, fénysorompóval és félsorompóval is biztosított vasúti átjárót létesítettek a kerékpáros közlekedés biztonságos átvezetésére.
Győrben, Győrújbaráton és Écsen, ahol kerékpáros pihenőhelyeket alakítottak ki. A győrújbaráti úgynevezett „régiópihenő” igazi különlegessége, ékköve egy kézi faragású, tájra jellemző, népies elemekkel és domborművekkel díszített régiókapu lesz.
Pannonhalma területén további három pihenési lehetőséget alakítanak ki. A térkővel burkolt pihenőhelyeken padok és asztalok szolgálják a megpihenni vágyó bicikliseket, továbbá kerékpártámaszokat és esőbeállókat is elhelyeznek.

A beruházás a Modern Városok Program (MVP) keretében, hazai finanszírozásból valósul meg.

Új magyar természetfilm

Június 3-tól, a WWF Magyarország ajánlásával látható országszerte a mozikba a Vad víz – Aqua Hungarica című új magyar természetfilm, amely hazánk legkülönlegesebb vízi és vízközeli életközösségeit mutatja be rendkívül látványos képsorokkal.
Magyarország a vizek országa. A Kárpátok lábánál összecsapó természeti erők mellett maga az idő alakította vízrajzát. Az itt kialakult élővilág mindennapos harcot vív az elemekkel, és az emberi tevékenységgel. Hazánkban, ahol a folyók vadul törtek utat maguknak, patakok zúdultak a mesebeli erdőkre, hévízi források és változékony lápok tarkítják a környezetet, élővilág változatosabb, mint bárhol máshol Európában. Ez Magyarország vadvizeinek története…
A kis-balatoni vadon gazdag mocsárvilágától az Aggteleki Nemzeti Park párás, érintetlen erdőségein át a Hévízi-tó víz alatti dzsungeléig számos hazai táj mutatja meg eddig ismeretlen arcát a filmben.

A közelről apró sárkánynak tűnő foltos szalamandrák, a nádi farkasnak is nevezett aranysakálok, a rejtőzködő vidrák és „sétáló” harcsák világa mellett olyan speciális életterek is megelevenednek a vásznon, mint a szélvédett öblök burjánzó madárvilága, vagy a lassan csordogáló hegyi patakok különleges mikrovilága. Fény derül arra is, hogy milyen változásokkal kell ma szembenézniük az itt élő állatoknak a túléléshez, mekkora veszélyt jelentenek a betolakodó fajok az őshonos élővilágra, és hogyan nézhetett ki a Kárpát-medence több millió évvel ezelőtt.
A stáb 9 hónapon át, 27 helyszínen forgatott a filmhez, számos speciális technikát – köztük fényérzékeny éjszakai kamerákat, lassított és gyorsított, ún. timelapse felvételeket, makro- és légi felvételeket – alkalmazva.

A Vad víz – Aqua Hungarica a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál versenyprogramjában debütált a szakmai közönség előtt, a III. Kovács László és Zsigmond Vilmos Operatőrversenyen Fehér Zoltánt, a film rendező-operatőrét dokumentumfilm operatőrnek járó díjjal ismerték el.