Történelmi barangolás Szlovákiában
Nyugat-Szlovákiában, a Trencsény megyéhez tartozó Csejte (Čachtice) község felett találhatók a Kárpátok legtitokzatosabb várkastélyának, Csejte várának romjai. A határmenti királyi várrendszer nyugati részéhez tartozó várat Hontpázmány nembeli Kázmér építtette az 1263–76 között. Csák Máté, majd az Anjou királyok és Guthi Országh Mihály birtoklása alatt bővült tovább. Közismertté a híres törökverő „fekete bég”, Nádasdy Ferenc özvegye tette. Hatszáz fiatal lány megkínzásával és meggyilkolásával vádolt Báthori Erzsébet, 1585–1610 között volt a vár „vérgrófnője”. A reneszánsz kastélyban estek meg a XVII. század elején Báthory Erzsébet állítólagos, kínzással kicsikart vallomásokkal igazolt kegyetlenkedései, amelyek miatt haláláig várfogságban tartották. A jelenlegi történelmi kutatások szerint nem volt kegyetlenebb a kor arisztokrata özvegyeinél, ám nagy vagyonára sokan, köztük a kincstár is szemet vetett.
A kopár magaslaton álló romvárból szemet gyönyörködtető panoráma nyílik. Legrégebbi épülete a Felsővár északi részén álló öregtorony. Falai részint épen maradtak. Az egykori három toronyból az egyik a nyolcvanas években ledőlt. A déliben halt meg 1614-ben Báthori Erzsébet, a keletiben a gótikus várkápolna maradványait találjuk.
1707-ben a kurucok egynapi ostrommal vették be, majd a szabadságharc után a Habsburgok több más várral egyetemben felrobbantatták.
A mai Csejte (szláv személynévből alakult ki, jelentése „Csehta emberei”) területén az újkőkorban a vonaldíszes kultúra nyomait, a bronzkorból a lausitzi kultúra temetőjét találták. A falu első írásos nyoma 1263-ban „Chekche”.
Járművel a vár alatt parkolhatunk. Gyalog az út a várig, a csejtei autóbusz megállótól, a sárga jelzést követve kb. 45 perc, Višňová község vasútállomásától, a zöld jelzés mentén kb. 45 perc.
