Selmecbányai Óvár és Újvár (Banska Stavnyica)

Az Óvár belső udvara

Történelmi barangolás Szlovákiában

Selmecbánya már 745-ben létezett, István király idejében bányái már működtek. Selmecbánya Óvárosa több völgy találkozásánál alakult ki a középkorban. IV. Béla 1238-ban emelte szabad királyi városi rangra, majd a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepítettek be. Itt voltak a Királyi Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái. A város Nagy Lajos alatt tovább fejlődik, 1442-ben a husziták elfoglalják, 1443-ban szörnyű földrengés pusztítja.

Az Óvár monumentális főépülete
Az Óvár monumentális főépülete

Virágkorát a XV–XVIII. század között éli. Selmecbányán alkalmaztak a világon először puskaport a bányászatban. Mária Terézia rendeletére 1770-ben itt kezdi működését a világ első bányászati akadémiája.

A város mindkét várának építését Buda eleste, s a török fenyegetés sürgette. A XIII. század első felében az ezüstbányász szász polgárok a város középpontjában a háromhajós román stílusú, oszlopos Szűz Mária plébániatemplomot, majd tőle délre a Szent Mihály körtemplomot építtettek. A plébániatemplomot 1497–1515 között gótikus stílusban átépítik. A török veszély miatt 1546–1559 között belső, városi erődítéssé alakítják. Hosszú, téglalap alakú belső udvart képeznek ki, melyet mellékhajók és a szentély vesz körül. Az átépített tetőzetű templomot megmagasították, emeletekre osztották, vastag falaiban lőállásokat alakítottak ki. Az épület négy sarkára megfigyelőtornyot emeltek, s az egykori templomépületet szabálytalan alakú várfallal vették körül, sarkait kerek és négyzetes tornyokkal, ágyúbástyákkal és egy vastag falú rondellával erősítették meg. Miután a Paradicsom hegy magasabb az Óvárnál, az erődítés a középkorban nem játszott hadászati szerepet, egyetlen ostromot sem élt át, a várost polgárai általában harc nélkül adták fel az ellenségnek.

Az Újvár vagy Leányvár bejárata

Az Újvárat, vagy más néven Leányvárat 1564–71 között a déli oldalon, egy mindenfelől jól látható dombon emelték. A városok a támadások megelőzésre őrtornyokkal és erődökkel megerősített védrendszert hoztak létre, ennek részeként épült fel a selmecbányai Újvár is. Ostromra azonban sohasem került sor, napjainkra is megőrződött teljes épségében.

Az Újvár négyszögletes, vastag falú, több emelet magas épület. Két kerek bástyája mellé a XVII. század második felében újabb kettőt építtettek. A korabeli források szerint 24 ágyúval felszerelt erőd pusztító össztüzet tudott lőni. A középkor viszontagságait túlélő Újvárt a XVIII. századtól tűzfigyelő toronyként használták. A város hivatalos tűzjelzője kürtjellel tudatta a völgybeli városlakókkal, hogy éberen figyel. A hagyományt napjainkban újra felelevenítették, felvételről minden negyedórában felhangzik a kürtszó.

A négy sarokbástyával ellátott, hasáb formájú torony falai között Múzeum működik, mely felidézi a másfél évszázados török hódoltságot, s helyet kapott benne a Szlovák Bányamúzeumkiállítása, valamintegy új, a Selmecbányai Önkéntes Tűzoltó Egyesület történetét bemutató kiállítás.

Az Óvár a város főteréről 10 perces sétával érhető el, míg az Újvár bejáratánál parkolót alakítottak ki.

  •  
  •  
  •  
  •  
  •