Történelmi barangolás Szlovákiában
Pozsony szomszédságában, a Duna és a Morva találkozásánál magas szirten álló vár mind a magyar, mind a szlovák történelemben fontos szerepet játszott. Neve a szláv devina (leány, szűz) szóból származik.
A XIII. században épült királyi várnak – a Borostyánkő-út és szentföldi zarándokutak védelmezőjeként – komoly szerepe volt. II. Ottokár, I. Károly, III. Frigyes, Mátyás király birtokolta. Utóbbi 1460-ban a tekintélyes Bazini- és Szentgyörgyi-családoknak adományozza, s ekkor épül ki az alsóvár. A XVI. században az ecsedi Báthoryak magánvára. Később háromszáz éven át a Pálffy grófok tulajdona, császárhűségük megvédi a lerombolástól. A kuruc háborúk után veszít jelentőségéből. Napóleon katonái 1809-ben megszállják, majd felrobbantják.
Az erődítmény alaprajza követi a vársziklát. A várba XV. században épített, félkör alakú bástyapárral védett Morva kapun lehet feljutni. A felső várba vezető gyalogút mellett római kori sírhely, bal oldalán IX. századi nagy morva templom romjai. Jobbról áll a két, XV. századi gótikus palota, amelyeket a XVI. században reneszánsz palotával és újabb védművekkel bővítettek.
A palota boltíves termeiben a Pozsonyi Városi Múzeum kiállítása tekinthető meg. A középső vár udvarán az ötvenöt méter mély kút a Garay-család birtoklásának idejéből származik. A bástyaoromzatú Apácatoronyhoz egy lovag és az általa megszöktetett apáca tragikus szerelméről szóló monda kötődik. A XVI. században kimélyített várárok feletti hídon és lépcsőkön jutunk a felsővárba, a XIII. századi, később átépített őrtorony romjaihoz.
A kőkorszak óta lakott település (Dévény – Devín) múltja a római korig nyúlik vissza, később morva fejedelmi székhely. Palánkvárát 864-ben említi a Fuldai évkönyv, a falut egy 1237-es okirat villa Thebyn néven. 1836-ban itt bontott zászlót Ľudovít Štúr, a szlovák nemzeti mozgalom vezetője, a szlovák irodalmi nyelv megteremtője, költő, író, tanár, filozófus és nyelvész.
