2025. augusztus első hétvégéjén ünnepélyesen felavatták a 15 megállóhelyből álló Kis-lengyelországi Lengyel – Magyar túraösvény második állomását Pieninek Váránál, amely erődöt Árpád-házi Szent Kinga, IV. Béla lánya építtetett.
A „Lengyel-Magyar Ösvény” célja, hogy a lengyel és magyar közönséggel megismertesse az Árvától kezdődő, Podhalén keresztül egészen a Szepességig nyúló mikrorégió közös történelmi emlékeit és a térség gyönyörű természeti adottságait.
A festői Pieninek-hegység egyik legkülönlegesebb pontja Pieninek vár, amely a legrégibb és az egyik legmagasabban fekvő építmény a lengyel Kárpátokban.
A híres erődítmény romjai a Dunajec folyó fölött magasodnak, és nemcsak a természeti szépsége miatt vonzza a látogatókat, hanem szakrális és történelmi jelentősége miatt is.
A „Nyár a Három Korona alatt” című ünnepélyre augusztus 3-án Sromowce Niżne településen került sor, és a Lengyel–Magyar Ösvény turisztikai információs tábla felavatásával kezdődött.
A szimbolikus pillanatot követően az amfiteátrumban folytatódott a program a művészeti résszel.
Kulturális programok a barátság jegyében
A színpadon elsőként a SAWA együttes lépett fel, akik zenéjükkel – amelyet a Kárpátok népzenéje, valamint a roma és lengyel kultúra ihletett – kitűnő hangulatot varázsoltak a közönségnek.
Ezután Aneta Markus, Czorsztyn község polgármestere, valamint Gerencsér Tibor, Magyarország krakkói főkonzulja mondtak köszöntőt, kiemelve a lengyel–magyar együttműködés és barátság fontosságát.
Árpád-házi Szent Kinga nyomában
A Pieninek vár olyan erődítmény, amelynek az alapítását a történészek Szent Kingának tulajdonítanak!
A várrom alatti sziklamélyedésben 1904-ben állították fel Szent Kinga szobrát, amely még napjainkban is látható és egy lengyel nyelvű márványtábla emlékeztet a történelmi jelentőségére.
A királyné IV. Béla és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő első gyermekeként született 1224 márciusában.
Olyan időkben élt, amelyek során a lengyel földeket egymást követő tatárjárások pusztították.
Hozományát az ország tatárjárás utáni újjáépítésére adományozta, amiért a férjétől V. Boleszláv lengyel fejedelemtől megkapta Szandec földjét.
Betelepítette a Kis-lengyelországi régiót, új városokat és falvakat alapított, támogatta a bányászatot, amelynek következtében 1251-ben gazdag kősó lelőhelyeket fedeztek fel Bochniában.
Mélyen vallásos volt, és még Szemérmes Boleszláv életében belépett a Szent Klára Rendbe.
Férje 1279-ben bekövetkezett halála után a ferences apácákat – klarisszákat – Skałából Ószandecbe hozta, ahol 1280-ban kolostort alapított és egész hátralevő életét ott töltötte.
Életéhez számos legenda fűződik. II. János Pál pápa 1999. június 16-án Ószandecben szentté avatta.
Őt tekintik Lengyelország, Litvánia, a Pieninek, a szegények, a lengyel önkormányzati képviselők és a sóbányászok védőszentjének.
A Pieninek vár, amely 792 m tengerszint feletti magasságban fekszik katonai védelemként szolgált Szent Kinga és az ószandeci klarisszák által vezetett újjáépítési munkák során.
A vár a lengyel királyság középkori déli határát és a fő közlekedési útvonal biztonságát őrizte, valamint végső menedéket jelentett a tatárok halálos fenyegetése elől a hercegnő és a klarisszák számára.
Csodák története
A krónikák szerint a hercegnő az ószandeci kolostorból származó lovagjaival és apácáival együtt varázslatos módon ebben a várban vészelte át a harmadik tatárjárást 1287 decemberében.
Azóta ezt a helyet és a hozzá kapcsolódó eseményeket számos legenda övezi, amelyek többek között a következőkről mesélnek:
• a bámulatos vár megépítéséről,
• Szent Kinga kertjének gyógynövényekkel teli létrehozásáról (amelyeket madarak hordtak össze a csőrükben, s amelyeket sziklahasadékokba dugott földcsomókon termesztett),
• új ásványvíz források keletkezéséről,
• Szent Kinga tatároktól való megmeneküléséről,
• a vár emberfeletti védelméről.
A Pieninek erdőben megbúvó erődöt a XV. században a husziták lerombolták és a mítoszokba burkolózó romok a XIX. században mágnesként vonzották az első pienineki turistákat és a Szczawnicából érkező fürdővendégeket.
****
A Három korona (Trzy Korony) hegy 982 méter magas, és a lengyel-szlovák határterületén lévő Pieninek Nemzeti Park legmagasabb hegye, amely a lengyel oldalon található.
A Dunajec folyó bal partján helyezkedik el. Nevét a déli oldalán emelkedő sziklatornyainak koronára emlékeztető alakzatáról kapta.
****
A Kis-lengyelországi Lengyel Magyar Ösvény ösvény első (sorrendben az utolsó) 15. állomását Szczawnica üdülővárosban adtak át, és Szalay Józsefnek állít emléket, akinek nevéhez a fürdőváros turizmusának fellendítése, és a dujaneci tutajozás megszervezése kötődik.