Hőség elleni akcióterv Bécsben
Jön a nyár, jön a meleg – és mivel nincs mindenkinek úszómedencéje vagy utazhat a tengerpartra nyaralni, Bécs akciótervet dolgozott ki a nyári hőség ellen, hogy Bécs a nyári hőségben is élhető város maradjon. Ez olyan rövid távú intézkedéséket tartalmaz, amelyek hatása azonnal érezhető. A hőség elleni akcióterv kiegészíti a város nemrég elfogadott klímavédelmi menetrendjét és elkészítése során kiemelt figyelmet fordítottak a sérülékeny társadalmi csoportokra. Így az akciótervben egyaránt szerepel az ivókút-hálózat további bővítése és szabadtéri munkaállomások kialakítása. Városszerte úgynevezett hűsölő zónákat hoznak létre, amelyek olyan klimatizált középületek, ahova bárki bemehet hűsölni néhány órára.
A sérülékeny csoportok tagjait – például hajléktalanokat – felkeresik, hogy figyelmeztessék őket a folyadékbevitel fontosságára és a napégés elkerülésére, illetve tájékoztató anyagot állítanak össze különböző nyelveken a társadalom különösen nehéz helyzetben lévő csoportjai számára. Megerősítik a 1450-es telefonos egészségügyi szolgálatot is.
Mivel az időseket különösen megviseli a nagy hőség, Bécs folyamatason újítja fel az idősotthonokat és gondozási központokat. Az épületeket árnyékolják és klimatizálják, ugyanakkor a klímaberendezéseket a tetőkön elhelyezett napelemekkel működtetik. És ahol lehet, még több árnyékos, hűs helyet alakítanak ki a szabadban. Mivel hőségben a tanulás is nehezen megy, az iskolák felújításakor és újak építésekor kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az épületek ne melegedjenek fel könnyen, illetve klímasemleges energetikai rendszerük legyen.
Mindezek kiegészítik a februárban elfogadott klímavédelmi menetrend hosszútávú intézkedéseit, amelyek segítségével Bécs 2040-re klímasemlegessé szeretne válni. A cél elérésében kulcsszerepet szán a napenergiának: 2025-re ötször, 2030-ra pedig tizenhatszor annyi áramot szeretne előállítani a nap segítségével, mint 2020-ban. Ezzel párhuzamosan csökkenti a fosszilis energiahordozóktól való függőségét és nagy hangsúlyt fektet a lakások, épületek energetikai felújítására. Hogy megváltoztassák az emberek mobilitási szokásait, tovább bővítik a bicikli- és gyalogút hálózatot és a tömegközlekedést. 2025-ig 25 ezer új fát ültetnek Bécsben, és arra is nagy figyelmet fordítanak, hogy a sűrűn beépített kerületekben is nőjön a zöldterületek aránya. Ennek érdekében szélesebb körben alkalmazzák a szivacsváros-elvet – így jobb életkörülményeket teremthetnek a városi fáknak. Hogy mérsékeljék a hőszigetek számát, csökkentik a leaszfaltozott felületek nagyságát és az így nyert területeket beültetik. Városszerte több parkot és zöldterületet hoznak létre, ahol a lakosság pihenhet és feltöltődhet.
Épül Magyarország első kerékpáros hídja
Megkapta az építési engedélyt Magyarország első tisztán kerékpáros Duna-hídja, mely Kisoroszit fogja összekötni Dunabogdánnyal a Szentendrei sziget északi csücskében – írja a Magyar Építők. A híd az európát Franciaországról Romániáig átszelő EuroVelo6 kerékpárút részeként valósul meg.
Kisoroszi és Dunabogdány között épülhet fel Magyarország első tisztán kerékpáros Duna-hídja, mely a Szentendrei szigetre tervezett EuroVelo6 kerékpárút részeként valósul meg. Utóbbi építésére a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Zrt. az UNITEF’83 Zrt.-t bízta meg. A híd tervezését a Speciálterv Építőmérnöki Kft. végezheti.
A tervező az érintett településekkel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi szakemberekkel történő egyeztetések eredményeként jelölte ki a híd nyomvonalát, ami így Kisoroszi felől a Hajós utca mentén indul, Dunabogdányban pedig a Fővárosi Vízművek helyi üzemi területén fut be.
Az EuroVelo6 kerékpárút (mely a tervek szerint egészen az Atlanti óceán francia partjaitól indulva ér el egészen Románia Fekete-tengeri partvidékéig) nyugat felől a Duna partján halad, majd a most kialakítandó hídon fordul rá a Szentendrei szigetre, ahol egészen Szigetmonostorig ér le (innen fut át majd újra Szentendrére).
Európai Örökség címet kaptak a gömöri templomok középkori freskói
Az Európai Bizottság Gömör és Kishont tizenkét templomában található középkori falfestményeket felvette a páneurópai jelentőségű egyedi műemlékek listájára. Ezt a címet szigorú értékelést követően olyan helyszíneknek vagy eszközöknek ítélik oda, amelyek az európai történelmet képviselik és tükrözik a közös európai értékeket, valamint jelentős a kultúra és a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásuk.
Az elkövetkezendő években számos olyan tevékenység várható, melyek célja a műemlékekhez kapcsolódó értékes örökség és a Gótikus út érdekes történetének bemutatása. Jelen történések Rimabrézó, Rimabánya, Kraszkó, Kiéte, Kövi, Csetnek, Martonháza és Gecelfalva evangélikus templomait, Hizsnyó, Gömörrákos és Süvete katolikus templomait, valamint a Pelsőci Református Keresztyén Egyház templomát érintik.
Az olyan bevált kulturális programokon kívül, mint a Gótikus út, a középkori műemlékek kutatásával foglalkozó tudományos konferencia vagy a középkori fesztivál Kraszkóban, a jövőben a látogatók kiállításokra, koncertekre, különböző tematikus előadásokra és fesztiválokra számíthatnak.
A projekt célja azonban az is, hogy javítsa a műemlékek elérhetőségét a modern technológiák segítségével, például a helyszínen vagy a virtuális térben történő bemutatás révén. A célközönség széleskörű, miden korosztályra és érdekeltségi körre összpontosít, egészen a gyerekektől a kutatókig. Az Európai Örökség cím más birtokosaival folytatott műhelymunkáknak, rezidenciáknak és csereprogramoknak köszönhetően 2026 végéig számos helyi, valamint külföldi művész és diák látogat majd el Gömör és Kishont térségébe.
Eddig a világjárvány által okozott nehezített körülmények ellenére is sikerült közelebb kerülni a konkrét tervek megvalósításához, így vezették be például a többnyelvű audiokalauzokat a templomokba, a gotickacesta.sk kapcsolattartási portál angol és magyar nyelvre fordítása, a Besztercebánya Megyei Önkormányzat márkaoldalának elindítása a zahoramizadolami.sk desztinációs honlapján, illetve a jövő évi rendezvények előkészítése.
„Nagy örömünkre szolgál, hogy a területünkön élő különböző kultúrák és népcsoportok együttműködésének évszázados történetét rejtő értékes freskók európai szintű elismerésben részesültek. Gömör és Kishont mindig is a gazdasági, szellemi és kulturális élet központja volt. Hisszük, hogy a minden szinten megvalósuló szorosabb együttműködés gyümölcsöző lesz számunkra és ennek a címnek köszönhetően, a helyi lakosság számára jobb gazdasági és kulturális lehetőségeket, a látogatók számára pedig jobb szolgáltatásokat teremt majd“ – összegezte Ján Lunter, a Besztercebánya Megyei Önkormányzat elnöke.
„Ez az első alkalom a történelemben, hogy szlovákiai kulturális műemlékek elnyerték az Európai Örökség címet. Nagyra értékelem, hogy ilyen megtiszteltetésben részesültünk. Ez kivételes lendületet ad a Gömör és Kishont térségének kulturális és turisztikai potenciáljának teljes körű kiaknázásához. A régiók, fejlesztési szervezetek, műemléktulajdonosok és a nem kormányzati szektor közötti együttműködésnek, amelyet 2020 augusztusában, a memorandum aláírásakor hirdettek meg, van stratégiája. A nemzetközileg elismert Európai Örökség címnek köszönhetően az elkövetkezendő években teljesíteni tudjuk a stratégiát és láthatóbbá tudjuk tenni térségeinket” – nyilatkozta Rastislav Trnka, Kassa Megyei Önkormányzat elnöke.
Michal Domik, a Gömöri RTSz („OOCR”) elnöke elmondta: “Régóta érzékeljük ezeknek a templomoknak a rendkívüli értékét, de azt is, hogy a Gömör térségét felfedező emberek egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a templomok látogatása iránt. Úgy véljük, hogy az Európai Örökség cím elnyerése nem csak az e templomokkal kapcsolatos további tevékenységekhez, hanem a Gömör és Kishont régió turizmusának további fejlődéséhez is lendületet ad.”
