2023-ban a vizes élőhelyek énekesmadarai közül háromra lehetett szavazni. A barkóscinege 41%-kal végzett az első helyen, de a függőcinegét és a nádirigót is sokan választották. Különleges mintázatú kis madarunk Európában és Közép-Ázsiában a nagy kiterjedésű nádasok lakója. A klímaváltozás azonban Magyarországon is a vizes élőhelyek visszaszorulását, kiszáradását okozza, tavak, mocsarak tűnnek el. Emellett a tóparti, nádasok kiirtásával járó építkezések az élőhelyek drasztikus megfogyatkozásához vezetnek.
A barkóscinege párok egész életükben együtt maradnak. Fészkét igen változó magasságban, a nád vagy gyékény megtört szálaira rakja. Nem igényli az öreg, avas nádasokat, már a másodéves állományokban is megtelepszik. Fészküket általában együtt építik, melybe 4-7 tojást rak a tojó. Évente 2-3, esetenként akár 4 fészekaljat is felnevelnek közösen. A telet is a nádasban töltik, ilyenkor kisebb csapatokba állnak össze. Fő tápláléka a nádszálakon élő hernyók. Mellette fogyaszt pókokat, csigákat, télen pedig a nád és gyékény magját.
Számuk jelenleg 5400-6300 pár között van, de az irtásokkal felszabdalt nádasok, a lekövezett partszakaszok nem jelentenek többé élőhelyet számukra. Óvjuk a még meglévő nagy kiterjedésű nádasainkat, a barkóscinege élőhelyét, védjük meg tavaink élővilágát!
Az év madara: a barkóscinege
