Rejtélyes középkori angol térkép hazánkról

Középkori angol térkép a Kárpát-medencéről nyújtott fejformájú hun harcos illusztrációval.

Különleges fejformájú emberek a Kárpát-medencében.

Egy ezeréves angol térképen, amely a Kárpát-medencét ábrázolja érdekes tudósítást találtak, az ott élő különleges fejformájú emberekről.

A régi térképeknél gyakran előfordult, hogy nem csak földrajzi ábrázolásokat mutattak be, hanem jegyzetek és legendák leírásait is tartalmazták.

Miért különleges ez a térkép?

Talány, hogy a térképet készítő angol szerzetes hogyan juthatott olyan információkhoz, amely alapján a Kárpát-medencében élőket „nyújtott fejű emberek országaként” említi.

Ez arra utal, hogy a hunokhoz kötődő hagyományok annyira ismertek voltak Európában, hogy még a távol élő szerzetesek is fontosnak tartották ezeket lejegyezni.

Hun harcosok lóháton nyilazva harcolnak az ellenséggel egy színes festményen.

A torzított koponyák rejtélye

Magyarországon több mint 200 torzított koponya került elő főként az 5. századból.

Számos történész állítja, hogy ezek nem betegség vagy rendellenesség következményei voltak, hanem tudatos formálás eredményei.

A szülők már kiskorban elkezdték különböző módszerekkel formálni a gyermekeik koponyáit, amíg el nem érték a végleges szilárdságukat.

Státuszszimbólum volt

Sokan tartják úgy, hogy a nyújtott koponyák szokását a hunok hozták be Európába, majd több germán törzs is átvette, hogy jelezze hűségét a hódítókhoz.

Több népcsoport részére ez státuszszimbólumként is működött, a hatalom és a kiváltság jeleként. A szokatlan külsejű harcosok és családok messze földön is ismertek voltak.

A régészek véleménye szerinti okok

• Közösségi hovatartozás: azonnal látszott, ki tartozik a hun vagy germán elit körébe.

• Hatalom és státusz: a különleges kinézet hatalom birtoklását jelenthette.

• Kulturális utánzás: egyes népek így akartak szorosabb köteléket kialakítani a Hunokkal.

4.000 ezer éves hagyomány

A koponyatorzítás hagyománya mintegy 4.000 évre vezethető vissza.

A Kárpát-medencében talált leletek bizonyítják, hogy hazánk területe mindig is a kultúrák találkozási pontja volt.

Erről tanúskodnak a hunok, a germánok, valamint az itt élő más népek csontjainak maradványai számos régészeti lelet alapján.