toptura.hu hírlevél 2020/34.

Ruccanjunk át Kassára!

Bizony a hetvenes-nyolcvanas években aki átruccant „cseszkóba”, mindig szem előtt tartotta, hogy mi az, ami itthon nem kapható és feltétlenül be kell vásárolni belőle. Természetesen csak annyit, amannyit a vámosok még nem tartanak kereskedelmi mennyiségnek. Voltak, akik ügyesen ötvözték a kirándulási szenvedélyüket a hiánygazdasággal.

Manapság az átjárható határok és a minden országban jelen lévő multik „jóvoltából” a szomszédolás leginkább a természet és a történelmi örökségek mind behatóbb megismerésére korlátozódik a hazánkból Szlovákiába utazók részéről. Autóba vagy vonatra ülve pár óra alatt odaérünk, s kezdődhet a turistáskodás. Az alábbiakban néhány általános információt osztunk meg a Kassai Régióról.

Kassa és környéke Szlovákia keleti részén fekszik. A régió központja a Kassai-medence (Košická kotlina), amelynek területe fordított L alakot formál. Ezt a termékeny és sűrűn lakott katlant egy hegykoszorú veszi körül, amely kitűnő feltételeket teremt a turisztikára és az üdülésre.

A régió nyugati részén három hegycsoport található, amelyek a Szlovák-Érchegységhez (Slovenské rudohorie) tartoznak. Az északnyugati részen viszont a Fekete-hegybe mélyen belefúródott a Hernád (Hornád) folyó. A Volovsky hegység (Volovské vrchy) erdőkkel erősen benőtt hegyhátai a fenséges Kojšovská hoľa hegycsúcsban érik el zenitjüket. Ez a hegycsúcs kitűnő feltételekkel rendelkezik a túrázásra és a sísportra. A vízi üdülések központja a Ružín-víztároló, Štós klimatikus gyógyhely pedig gyógyüdüléseket és pihenést kínál a gyönyörű természetben.

Kassa a Kassai-medence nyugati részén, a Hernád folyó partján fekszik, hosszú és gazdag történelemmel rendelkezik. A város évszázadokon keresztül nemcsak a régió legfontosabb központja volt, de kereskedelmi, ipari, kulturális és műveltségi csomópontként is szolgált. Kassa Szlovákia második legnagyobb városa, és nagyon sok kultúrtörténeti műemlékkel rendelkezik.

A régió délnyugati részén jellegzetes karsztvidék található, érdemes megemlíteni a Szlovák Karszt (Slovenský kras) fennsíkjait és a Jászói-barlangot (Jasovská jaskyňa). (További információk a www.visitkosice.eu oldalon is hozzáférhetők.)

Megújult a Diósjenői Tanösvény

A 2005-ben kialakított tanösvényt alaposan „megcsipkedte” az időjárás az elmúlt 15 évben, így megérett a felújítása. Az erdészet szakemberei munkájának köszönhetően, a megújult tanösvény a régi nyomvonalon, ám frissített tartalommal, új köntösben várja a látogatókat. A 18 stációból álló, két – erdészeti és erdőtörténeti – témakört érintő tanösvény szabadon látogatható. Az útvonal jelzése: zöld T. Kiindulópont: Diósjenő Erdészet; Diósjenő Erdészet bekötő út. Az útvonal hossza: 5 km. A bejárás időtartama: 3–4 óra. Szintemelkedés: 246 m.

Közlekedés augusztus 20. után

A munkanap-áthelyezés miatt 28-án a munkanapi, 29-én a pénteki menetrend lesz érvényes. Akár másfélszeresére is nőhet az utazók száma egy átlagos hétvégéhez képest, ezért a menetjegyek vásárlásáról érdemes időben gondoskodni, illetve kihasználni az automatás és az online jegyváltás igénybevétele esetén nyújtott kedvezményeket.

A Volánbusz működési területén, augusztus 20-tól turistákat érintő menetrendi változásokat vezettek be a Pilisi-medencében.

A 2-es számú, Budapest–Esztergom vasútvonalon, a modern FLIRT motorvonatok üzembe helyezésével és a sűrűbb menetrendnek köszönhetően a Pilisi-medencében a vasúti utasforgalom részaránya megnőtt. A gyakori közúti torlódásokat figyelembe véve, a Budapestre ingázók számára a vasút a leggyorsabb és legkényelmesebb módja az utazásnak, így az autóbuszos hálózat és menetrend vasúti menetrendhez történő kedvezőbb igazítása szükségessé vált. Részletek a volanbusz.hu oldalon.

A Budapest és Székesfehérvár között közlekedő autóbuszjáratok többsége megszűnik, ezért Budapest és Székesfehérvár közötti utazáshoz a vasút igénybevételét javasolják, amelyhez az eddigieknél több busz csatlakozik Székesfehérvár vasútállomáson.

A Várpalota és Budapest között közlekedő autóbuszjáratok száma csökken, a jövőben óránként indulnak buszok a fővárosba, ugyanakkor rövidebb menetidővel, alig több mint egy óra alatt elérhetővé válik akár az M4-es metró is.

Teljes hajózár lép életbe a Duna-átúszás idejére

Augusztus 29-én 9-től 14 óráig ismét teljes hajózár lesz a Dunán, hogy több száz úszó biztonsággal átszelhesse a folyót a Műegyetem rakpartnál, a Budapest Urban Games (BUG) keretében.

A versenyen ötödször lesz lehetőségük a sportolni vágyó amatőröknek arra, hogy a város közepén tegyék meg a 460 méteres távot. Idén négy különböző sportágban mérethetik meg magukat az utcalimpia résztvevői, a futás, a jóga és a street workout mellett a programban természetesen helyet kapott a klasszikus Duna-átúszás is – olvasható a BUG közleményében.

Tavaly ötszázan teljesítették az embert próbáló fél kilométert. Az úszók biztonsága érdekében augusztus 29-én a Dunán teljes hajózár lép életbe a folyó belvárosi szakaszán, a Rákóczi és az Árpád híd között a mentőhajókon és a rendőrség hajóin kívül más hajó nem hagyhatja el a kikötőt.

Vízimentők figyelik majd a sportolók minden mozdulatát.

A versenyzők a Duna egyik legbiztonságosabb szakaszán teszik meg a 460 méteres távot

Újhelyi Botond, a szám 2017-es bajnoka, a program vezetője szerint egy jó kondiban lévő, úszni magabiztosan tudó embernek nem okozhat gondot a táv teljesítése, azonban érdemes mentális szempontból is felkészülni a próbatételre. A szakértő azt tanácsolja az úszóknak, hogy nézzenek ki egy tájékozódási pontot a túloldalon és ahhoz viszonyítsák a helyzetüket, hiszen könnyű elsodródni.

Az eseményt a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat biztosítja, azokat az úszókat, akik elfáradnak, másodperceken belül kiemelik a vízből. Az úszófolyosót a szakértők a Duna egyik legbiztonságosabb szakaszának tartják, mert itt kevés az örvény.

A Budapest Urban Games célja a városi sportközösségek összekovácsolása, hiszen Budapest a sportok fővárosa is. Az eseményekre a jelentkezés ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. A Duna-átúszáshoz szükség van egy hónapnál nem régebbi orvosi igazolásra is.

A versenyre a BUG honlapján lehet regisztrálni.

Maszkot kell viselniük a nézőknek a Tour de Hongrie-n

„A Tour de Hongrie szervezői is fontosnak tartják, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyenek a nézők és a versenyzők, ezért a versenyünkön néhány korlátozás bevezetésére kerül majd sor. Azokon a helyeken, ahol viszonylag kis területen nagyobb tömeg gyűlne össze, létszámkorláthoz kötjük majd a belépést, ez elsősorban az egyes szakaszok célterületeit és a díjátadók előtti területet érinti.

Nem lesz azonban korlátozás a verseny útvonalán, vagyis például a hegyi szakaszokon a verseny útvonala megközelíthető lesz a szurkolók számára. Elvárás azonban a szurkolók felé, hogy a mezőny elhaladásakor kellő távolságot tartsanak a sportolóktól, és minden szurkoló viseljen maszkot, amikor a mezőny közelében tartózkodik.

A szakaszok előtt és után nem lesz lehetőség aláírások begyűjtésére a sportolóktól, és a közös fotók sem tudnak most elkészülni” – tájékoztatott Eisenkrammer Károly.

A Tour de Hongrie programja:1. szakasz, augusztus 29., szombat: Esztergom–Esztergom, 118 km
2. szakasz, augusztus 30., vasárnap: Debrecen–Hajdúszoboszló, 158 km
3. szakasz, augusztus 31., hétfő: Karcag–Nyíregyháza, 182 km
4. szakasz, szeptember 1., kedd: Sárospatak–Kazincbarcika, 171 km
5. szakasz, szeptember 2., szerda: Miskolc–Gyöngyös–Kékestető, 188 km

Virtuális séta Vallettán a Szent Pál anglikán székesegyházban

Már a vallettai Szent Pál anglikán székesegyházat is bejárhatjuk virtuálisan. A katedrális Valletta egyik ikonikus épülete, melyet „békeidőben” naponta közel 30.000 turista keres fel. A virtuális-túra projekt a Malta Tourism Authority segítségével valósult meg azzal a céllal, hogy a katedrális a Covid-19 járvány alatt is biztonságosan látogatható legyen, természetesen a virtuális térben.

A tárlatvezetés 12 rövidfilmből áll össze, melyek a székesegyház honlapján szabadon elérhetők. A filmek jelenleg csak angolul hallgathatók, de a közeljövőben elérhető lesz francia, olasz, spanyol és portugál nyelven is. A túra anyaga mobil app formában is letölthető ‘St Paul Pro Cathedral’ címen, így a helyszínen, audio guide-ként is használható.

A Szent Pál anglikán székesegyház Málta kulturális örökségének szerves részét képezi, és világszerte elismert. A katedrális több mint 67 méter magas harangtornya Valletta történelmének ikonikus eleme.

Új látogatóközpont és tanösvény épült Mátrafüreden

Mátrafüreden átadták a Harkály Ház látogató- és oktatóközpontot. A Mátra egyik legkedveltebb településén a létesítmény fő funkciója a tájegység természeti értékeinek, élőhelyeinek és fajainak a bemutatása.

A központ mellett megépült a Cincér tanösvény, mely az új épület udvaráról a Sás-tó irányába vezet. Egy másik tanösvényt, a Sár-hegyit pedig felújították és meghosszabbították.

A központban található beltéri állandó tárlat a vulkanikus felépítésű Mátra természeti és kultúrtörténeti értékeit ismerteti meg a látogatókkal. A kiállítótérben statikus, látványt bemutató eszközökként makettek, terepasztalok, dioráma és modellek állnak a vendégek rendelkezésére. Interaktív eszközökkel pedig feladatlapok, kreatív installációk, multimédiás tartalmak, érintőképernyős terminálok is bővítik a kínálatot.

A létesítmény fő funkciója a tájegység természeti értékeinek, védett és Natura 2000 területeinek, élőhelyeinek, növény- és állatfajainak a bemutatása az Agrárminisztérium közleménye szerint.

Impozáns kilátó épül a Naplás-tó közelében

A Pilisi Parkerdő Zrt. céljai közt szerepel, hogy több fejlesztést kapjanak a városi erdők – ebbe a koncepcióba illeszkedik bele a kilátó építése.

Modern kilátó épül a XVI. kerületi Naplás-tó mellett, amely a fák fölé magasodik majd, ezzel teljes panorámát nyújt környékre – derül ki a Pilisi Parkerdő Zrt. közleményéből. A terepmunkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, az épület várhatóan már őszre elkészül. A kilátó terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft.

A városi erdők ökológiai és turisztikai értékének fejlesztése a Pilisi Parkerdő Zrt. egyik kiemelt célkitűzése.

A főváros pesti oldalán elhelyezkedő erdőterületek fejlesztési szempontból jelentős potenciállal rendelkeznek, ezért is fontos a XVI. kerületi Naplás-tó környezetébe tervezett új kilátó építése.

A kilátó koncepciójának kialakítása során, a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Mindezt a XVI. kerületi Naplás-tó mellett, amely terület az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó- és pihenőövezetté.

A Naplás-tavi kilátó is a Pilisi Parkerdő városi erdő fejlesztési programjának egyik eleme, amelynek megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé.