Történelmi barangolás Szlovákiában
Az Észak-szlovákiai régióban található, festői szépségű Árva vára (Oravský hrad) a középkortól védte a Királyi Magyarország északi határát és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi utat. A többi szlovákiai várhoz hasonlóan egy régi fából épült vár helyén építették, feltehetően a tatárjárás után. 1267-ben már megemlítik. Első birtokosai a magyar reneszánsz költő elődei, a Balassák voltak. Hármas beosztása: fellegvár, középső vár és a fából épült alsó vár is ebből a korból származik. A várszikla alakját követő épületet eredetileg román és gótikus stílusban emelték.
Mátyás király helyőrséget telepített a várba, majd ide záratta az ellene összeesküvő Várady Péter püspököt. A vár 1556-ban a Thurzó-család kezébe került, mai formáját 1611-ben kapta. Birtokukhoz hat mezőváros és 75 falu, 74 ezer holdnyi erdőgazdaság tartozott. 1621-ben meghalt a Habsburgok ellen összeesküvő Thurzó Imre. A férfi ágon kihalt család tagjai ezután a birtokot megosztva, közbirtokossági formában használták.
Az évszázadok során az erődítmény gyakran váltott gazdát, hol a Thökölyek, hol a császári haderő, hat évig a kuruc csapatok birtokolták. 1800-ban tűzvész pusztította. 1868-ban Zichy Ödön a nyilvánosság számára megnyitotta a várat, az általa alapított egyik első múzeumot, a mai Szlovákia területén. Pálffy József 1896–1919 között megújította a teljes épületegyüttest.
A vár a két világháború között részben a csehszlovák állam tulajdonába került. A pompázatos épületegyüttes jelenleg az Árvai Múzeumnak (Oravské Múzeum) ad otthont. A felső vár legrégebbi termeiben különböző kiállítások találhatók, többek között az itt forgatott történelmi filmek relikviáiból. Külön megemlékeznek a vidék jeles szülöttéről, a verselni magyarul kezdő Pavol Országh-Hviezdoslav szlovák költő-, drámaíró-, műfordító személyéről, aki később anyanyelvén verselve a modern szlovák irodalom egyik klasszikusa lett.
Megközelítés: Árvaváralján (Oravsky Podzamok), az Árva folyó melletti parkolóból tíz perc séta.
