A magyar-török kulturális évad első hivatalos programjaként A nagy átalakulás földje (The Land of Great Transformation) címmel régészeti konferenciát tartottak a Magyar Nemzeti Múzeumban. „A magyar–török kulturális évad kivételes alkalom, hogy számba vegyük azokat a mélyen gyökerező kulturális összefonódásokat, amelyekre építve tovább erősíthetjük a kapcsolatokat, és még intenzívebbé tehetjük a két nép kulturális jelenlétét egymás országaiban” – mondta köszöntőjében Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója.
A közös kulturális évadot Magyarország és Törökország diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulója alkalmából rendezik idén. A két ország történelmének, kultúrájának szoros összefonódása többek között nyelvészeti, néprajzi, régészeti szempontból is megmutatkozik. Mielőtt a magyar törzsek letelepedtek a Kárpát-medencében, folyamatosan interakcióban voltak a különböző türk népekkel. Ennek lenyomata, hogy a magyar nyelv több száz török jövevényszót tartalmaz.
„Az ottomán-török kulturális hatást Magyarországon nem csak a 16–17. század építészeti emlékei, mecsetek, türbék, fürdők őrzik, ez megmutatkozott az öltözködésben és a fegyverhasználatban is. De a hatás máig kimutatható a gondolkodásban vagy a gasztronómiában is, de a törökországi magyar kulturális jelenlétre, történelmi emlékhelyre is számos példa van” – fogalmazott Hammerstein Judit.
A magyar tudósok, építészek, nyelvészek, orvosok, hadmérnökök intenzíven vették ki a részüket Törökország 19-20. századi modernizációjában, reformtörekvéseiben. A magyar kormány 1916-ban Isztambulban hozta létre első állami külföldi kulturális intézetét.
A Magyar Nemzeti Múzeumban számos török történelmi emléktárgy látható, köztük egy különleges bőrköpeny, amely világviszonylatban is kiemelkedő ritkaságnak számít. A Magyar Nemzeti Múzeum azt tervezi, hogy az év végére elkészül az a katalógus, amely gyűjteménye török vonatkozású tárgyait mutatja be.
A konferencia résztvevőit Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete is köszöntötte. Necmi Karul, az Isztambuli Egyetem Őskori Régészeti Tanszékének vezetője a Göbeklitepe régészeti területről tartott előadást – itt található az emberiség legelső ismert temploma. Raczky Pál, az ELTE Régészettudományi Intézetének professzor emeritusa a szintén neolit-kort feltáró Polgár-csőszhalomi ásatásról beszélt.
A törökországi Göbeklitepe és Karahantepe a tavaly októberben feltárt legújabb leletek révén ismert világszerte a régészek körében. A Tas Tepeler projekt segít jobban megérteni az őskor embereit. Az ottani ásatások egyik szenzációja a neolit, vagyis csiszolt kőkorszak eddigi legnagyobb ismert emberi szobra, amelyet Karahantepében tártak fel.
Az idei magyar–török kulturális évad keretében a Kulturális és Innovációs Minisztérium számos művészeti és tudományos programot szervez. A nyitókonferencia után nyílik a Magyar Nemzeti Múzeum Törökországépítő magyarok című tárlata Isztambulban, az Atatürk Kulturális Központban. Ez a vándorkiállítás a későbbiekben Ankarában és Rodostóban is látható lesz.