A tapasztalatok alapján az alapvetően jószándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a víz mellett sétálókat, kirándulókat, hogy sehol és semmivel ne etessék a vízimadarakat!A vízimadarak életmódja, különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek:– kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási…
tovább olvasomCímke: MMe
Új madárfaj hazánkban: tamariszkuszposzáta
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai november elején hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkuszposzátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult. A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.A tamariszkuszposzáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
tovább olvasomSikeresen költöttek a fehér gólyák
Az idei évben zajlott a nyolcadik nemzetközi fehérgólya-felmérés, amelyhez csatlakozott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is. A 2024-es, teljes Magyarországot lefedő cenzus adatelemzése még nem zárult le, de az előzetes adatok alapján 1958 óta az egyik legmagasabb átlagos fészkenkénti fiókaszámot hozta az idei év. A sikertelen párokkal együtt a fészkenkénti átlagos fiókaszám 2,9. Ennél csak 2000-ből (3,0) és 2011-ből (3,1) ismerünk magasabb értéket (a sokéves átlag 2,4). Mindebben közrejátszhatott a madarak sikeres telelése és vonulása, a táplálékmennyiséget növelő tavaszi csapadék, majd a kis fiókák növekedésében kritikus több napos hideg-esős…
tovább olvasomA kerecsensólyom az év madara 2024-ben
A kerecsensólyom (Falco cherrug) kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel, és világszinten a kárpát-medencei az egyetlen bizonyítottan stabil, enyhén növekvő állománya a fajnak. Megőrzésében a hazai természetvédelem felelőssége óriási, az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1974-es megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít e fajra, ezért is lett a 2024-es MME 50 jubileumi év madara.A kerecsensólyom eurázsiai elterjedésű faj. Az Európában élő állomány elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli, és lehetőség szerint költés céljából azok közelében választ…
tovább olvasomAz erdők és a harkályok védelmében
Drasztikus mértékben fogyatkozó erdeink kulcsfontosságúak a vízmegtartó, oxigéntermelő, szén-dioxid-megkötő szerepük miatt, emellett megszámlálhatatlan növény- és állatfajnak nyújtanak élőhelyet. A természetes erdők, melyekben idős, korhadt és holtfákat is találunk, összehasonlíthatat-lanul gazdagabb élővilágot rejtenek magukban, mint a mesterségesen telepített gazdasági erdők. A természetes erdők megmaradása létkérdés. Az őket alkotó bonyolult táplálékhálózat minden eleme kulcsfontosságú, a fajok sokfélesége biztosítja fennmaradásukat. A harkályok többsége csak az ilyen, változatos faj- és korösszetételű erdőkben talál magának élőhelyet, ahol korhadt és holtfák egyaránt vannak, melyek táplálékforrásukat és költőhelyüket is jelentik egyben. A különböző harkályfajok túlélése a természetes erdőktől…
tovább olvasomMentsük meg a vízimadarakat!
Szárazság, helytelen vízgazdálkodás, nádasok kiirtása, partmenti beruházások. Ilyen körülmények között a vízimadaraknak évről-évre egyre nehezebb megfelelő fészkelőhelyet találniuk, ahol a költési szezon végéig biztonságban nevelhetik fiókáikat. Szívszorító látványt jelentenek a néhány éve még élettől nyüzsgő, mára lebetonozott, nádasaiktól megfosztott vízpartok, ahogy kiszáradt alföldi szikes tavaink is. Az élőhelyek tömeges eltűnése a vízimadarak mellett a táplálékhálózat minden kapcsolódó elemét is érinti, így közvetetten minket, embereket is. A biológiai sokféleség ilyen mértékű csökkenése a mi életben maradásunkat is súlyosan veszélyezteti.Az életmódjuk miatt vízhez kötött madarak költőhelyei sorra tűnnek el a szemünk láttára,…
tovább olvasom