2026-tól a Teide-hegyre és a nemzeti parkjára való látogatásért belépődíjat vezetnek be a Kanári-szigeteki Tenerifén. Az intézkedés célja a természet megóvása és a felelősebb turizmusra ösztönzés. Nézd meg, milyen változások jönnek a népszerű kirándulóhelyen!
tovább olvasom
Az első vadlúdcsapatok 2024 október elején jelentek meg Csákvár környékén. Ezek a madarak több ezer kilométeres út során jutnak el hazánkba, hogy a téli hónapokat a telelőterületeken töltsék. Ezek a nagyméretű vízimadarak a legelő életmódra specializálódtak, és ott, ahol nem vadásszák őket, meglehetősen nyugodtan viselkednek. A Csákvár mellett található Téglaházi kubikgödrök kedvelt területe a ludaknak, ahol a téli hónapok nappali óráiban több ezer példány is megfigyelhető. Az itt legelő vadludak legnagyobb része (90–95%-a) nagy lilik (Anser albifrons).Ha azonban jobban szemügyre vesszük ezt a nagy madártömeget, olykor ritka példányokat is megpillanthatunk,…
tovább olvasom
A siklóernyősök és a természetvédők közötti évtizedes konfliktus oldódhat meg egy uniós projekt eredményeként. A Pilis-tető a főváros közelében a legkedveltebb siklóernyős- és sárkányrepülő elugróhelyek közé tartozik, ugyanakkor itt él a hazánk kiemelkedő természeti kincseként őrzött magyarföldi husáng világállományának mintegy 50%-a. A sportolók taposása a fokozottan védett vadvirág kipusztulásához vezethet. Ezt a konfliktust oldhatja meg a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös projektje azzal, hogy megvalósítják az ország első kiépített siklóernyős elugrópontját. Emellett felújítják az élőhelyet védő vadvédelmi kerítést és egy új, emelt fémszerkezetű tanösvényt létesítenek. Mindezek…
tovább olvasom
Manapság sajnos a gyepek alárendelt szerepet töltenek be, melyekre értéktelen, átmeneti élőhelyként gondolunk. A gyepek valódi szerepe azonban ennél sokkal fontosabb, egykor pedig az egész emberi társadalom működése függött az állapotuktól. A gyepek biztosították a gazdálkodás energiaszükségletét, a takarmányt, ezért a gyepeket méltán nevezhetjük egykori energiamezőknek is.A Pro Vértes a „Hosszú téli esték” előadás-sorozat keretében szeretettel várja Önt ingyenes előadására Csákváron, a Geszner-házba, a Vértesi Natúrpark látogatóközpontjába. Viszló Levente előadásában a 2023 áprilisában megjelent legújabb könyvét mutatja be, amely a Természetkímélő gyepgazdálkodás II. – Hagyományőrző szemlélet, négylábú „munkatársak” címet kapta.…
tovább olvasom
A Pro Vértes kutatása a gyepek komplex, állatokkal történő hasznosítását, a legeltetés, kaszálás, esetlegesen az égetés kezelési modelljét vizsgálja, amihez a gyakorlatban hasznosítható ismeretanyagot szolgáltat. Viszló Levente szerkesztésében jelent meg a Pro Vértes újabb kétkötetes szakirodalmi könyve: A természetkímélő gyepgazdálkodás I.-II. Az első kötet 2012-ben jelent meg, majd 2023. áprilisában látott napvilágot a folytatása. A szakirodalom csaknem 600 oldalon foglalkozik részletesen, képekkel gazdagon illusztrálva, a természetkímélő gyepgazdálkodás módjaival és eszközeivel.A szakirodalom sokéves kutatás eredményét mutatja be, azt a helyes és betartható hagyományőrző szemléletű természetkímélő gyepkezelési technológiát, melynek alkalmazása valóban az…
tovább olvasom
Drasztikus mértékben fogyatkozó erdeink kulcsfontosságúak a vízmegtartó, oxigéntermelő, szén-dioxid-megkötő szerepük miatt, emellett megszámlálhatatlan növény- és állatfajnak nyújtanak élőhelyet. A természetes erdők, melyekben idős, korhadt és holtfákat is találunk, összehasonlíthatat-lanul gazdagabb élővilágot rejtenek magukban, mint a mesterségesen telepített gazdasági erdők. A természetes erdők megmaradása létkérdés. Az őket alkotó bonyolult táplálékhálózat minden eleme kulcsfontosságú, a fajok sokfélesége biztosítja fennmaradásukat. A harkályok többsége csak az ilyen, változatos faj- és korösszetételű erdőkben talál magának élőhelyet, ahol korhadt és holtfák egyaránt vannak, melyek táplálékforrásukat és költőhelyüket is jelentik egyben. A különböző harkályfajok túlélése a természetes erdőktől…
tovább olvasom
Élőhelyeinek drasztikus megfogyatkozásával az utóbbi időben a szarvasbogár egyedszáma is jelentősen csökkent, így besorolódott a fenyegetett élőlények táborába. Magyarországon mind a nagy, mind a kis szarvasbogár hivatalosan védelem alatt áll, de mi, közösen ennél jóval többet tehetünk e lenyűgöző rovar megmentése érdekében.A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Európa legtermetesebb rovara. Nevét a hím fejét díszítő hatalmas rágók miatt érdemelte ki. Ezek az „agancsok” nagyon látványossá teszik, és olybá tűnik, mintha rettentően veszélyes lenne, pedig valójában eléggé ártalmatlan. Legfeljebb a nőstényért folytatott harcban használják, dulakodnak, ügyeskednek, erőt fitogtatnak és igyekeznek jó benyomást…
tovább olvasom
David Attenborough, a legendás természetfilmes a Királyi Madárvédelmi Társaság (RSPB), a WWF és a National Trust (a védett területek felügyeleti szerve az Egyesült Királyságban) közös rendezvényén tartott előadást, amelynek célja a természet pusztulásának megakadályozása az Egyesült Királyságban. A természet visszaszorulása elleni küzdelem érdekében a Save Our Wild Isles-kampány arra szólítja fel az embereket, hogy „hetente egyszer vaduljanak el” – ami magában foglalhatja vadvirágmagok elültetését, növényi alapú élelmiszerek fogyasztását vagy a közösségi projektekben való részvételt.A kampány rávilágít az őshonos, vadon élő fajok gyors csökkenésére: a számadatok azt mutatják, hogy Skóciában a madárfajok…
tovább olvasom
A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.A kertekben megjelenő túrások olykor bosszúságot okozhatnak, de a vakondok nagyon hasznos állatok: fellazítják a talajt és több kártevő rovart elfogyasztanak. A közönséges vakond (Talpa europaea) élete jelentős részét föld alatt tölti és mozgó férgekkel, csigákkal, rovarokkal és azok lárváival táplálkozik.Apró szemei, bőrredővel lezárható, fülkagyló nélküli fülnyílásai, hosszú, ormányszerű orra és feltűnő mellső ásólábai mind a speciális életmódhoz való…
tovább olvasom
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra hívja fel a figyelmet, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól tilosak, mert veszélyt jelentenek az állatokra és a biológiai sokféleségre. A tapasztalatok alapján a három leggyakoribb tevékenység, a fecskefészkek eltávolításának engedélyeztetése, végrehajtása, a gólyafészkek biztonságossá tétele, valamint bizonyos növények kivágása a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természet- és állatvédelmi problémát okoz.Épületfelújításkor a tulajdonosok és a kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket…
tovább olvasom