Kutyás strandok országszerte
A nyári hőségben nem csak mi vágyunk vízközelbe, hanem négylábú barátainknak is jól esik a hűsítő csobbanás. Szerencsére egyre több kutyás strand áll a gazdik és kutyáik rendelkezésére. Az idei évben országszerte már 22 deklarált helyen várják a kutyájukkal strandolni vágyókat.
A hazai kutyatartók számának növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb igény mutatkozik a kutyabarát helyek, így a kutyás fürdetőhelyek iránt is. Elkészült a https://kutyabarathelyek.hu strandtérképe és hasznos tippjei a közös strandoláshoz. „Örömmel tapasztaljuk, hogy a kutyatartók számára egyre nagyobb jelentőséggel bír a kedvenceikkel együtt töltött minőségi idő. Többségük a nyaralás és a hétvégi kiruccanások során sem szeretne lemondani a négylábú családtag társaságáról, az embereknek fenntartott strandokra azonban nem szabad kutyát bevinni.” – mondja Máté Krisztián, a https://kutyabarathelyek.hu társalapítója.
„A kutyabarát fürdetőhelyek iránti megnövekedett igényt jelzi, hogy egyre több strand nyit a kutyás vendégek felé és kéri segítségünket a kutyás szolgáltatások kialakításához. Alapszabály ilyenkor az, hogy megfelelő távolságot kell tartani az embereket fogadó strandoktól, biztosítani kell a megfelelő hulladékgyűjtést és szükség esetén a vízbe helyezett lejárót.”
„A minősített kutyabarát helyek kialakítása forgalomnövelő hatású, elősegíti az adott település turizmusát, hiszen az ország 3 millió kutyatartója jelentős volument képvisel a belföldi turizmusban.” – teszi hozzá Hornyák-Schmidt Zsófia a https://kutyabarathelyek.hu társalapítója. „Fontos, hogy a kutyás fürdetőhelyek házirendjét és szabályait be kell tartanunk, így például csak féregtelenített, a megfelelő oltásokkal és chippel ellátott kutya használhatja a vízpartot. Beteg, sérült vagy éppen tüzelő állattal a kutyás strandok nem látogathatóak. Arra is oda kell figyelnünk, hogy jelenlétünkkel a többi kutyát és gazdáikat ne zavarjuk, ahogyan a vízpartok természetes élővilágát sem.” – hangsúlyozza Hornyák-Schmidt Zsófia.
Kelet-szlovákiai Múzeum Kassán
A Kelet-szlovákiai Múzeum több mint 150 éve Kassa történelmének, regionális kultúrájának, kézművességének és természeti kiállításainak központja. A múzeum erre a célra épített épületében egy titokzatos páncélterem nehéz ajtajai mögött található a Kassai Aranykincs néven ismert, 2920 érméből, három aranyéremből és egy reneszánsz láncból álló gyűjtemény. Ez a mérete és egyedisége miatt népszerű, és évente több ezer látogatót vonz a múzeumba.
A Kelet-szlovákiai Múzeum idén ráadásul három művészettörténeti témájú kiállítás koncepciójával rukkol elő. Az Élmény gótika, a Reneszánsz szalon és az Élmény barokk kiállítások Szlovákia egész területéről származó egyedi kiállítási tárgyakba, érzékszervi és interaktív elemekbe, videovetítésekbe, vagy a korabeli zenei hangulatba engednek betekintést. A múzeum gazdag kínálata azonban csak most kezdődik a Béke Maraton téren (Námestie maratónu mieru) található, történelmi céllal épült épületben. A Divízió
épületében (szemben lévő épület) a művészet és a kézművesség évszázadaiba kalauzol el minket. A Kárpátok természete című tárlat pedig a gyermeklátogatók kedvence. Ez a Kárpátalja növény-, állat- és ásványvilágának sokszínűségét mutatja be, a vak és gyengénlátó látogatók számára tapintható elemekkel is kiegészítve.
További élmények várják a látogatókat a titokzatos Miklós-börtönben.
Itt teli kínzókamrákat tekinthetünk meg, amelyhez a hóhérlakás, a mesterségek háza vagy a hóhérbástya is tartozik. Itt található II. Rákóczi Ferenc emlékháza is, amely hű másolata a törökországi Rodostóban lévő eredeti házának. Emellett idén szeptember 21-én egész napos Rákóczi Királyi Esküvő rendezvényt tartanak Rodostó-ban, Charlotte Amalia és II. Ferenc házasságkötésének 330. évfordulója alkalmából. Az esemény, amelyet a múzeum hagyományként szeretne meghonosítani, méltó módon reprezentálja a fejedelem személyiségét, és egyúttal megemlékezik személyes és közéleti életének egy kulcsfontosságú pillanatáról. A fesztivál témája II. Rákóczi Ferenc személyiségét emeli ki, aki a két nemzet – a szlovák és a magyar – közötti kapcsolat szimbóluma.
Egyre drágább a vakáció
A nyáron a legnagyobb kihívást a gyerekek felügyeletének megszervezése jelenti a szülők számára, a hosszú szünet alatt különösen nehéz fenntartani az egyensúlyt a munka és a családi élet között. Ráadásul a gyerekekre vigyázni, értelmes programokkal elfoglalni őket nemcsak időigényes, de költséges feladat.
A munkáltatók, a rugalmas munkavégzés lehetősége mellett azzal is segíthetik munkavállalóikat, hogy hozzájárulnak a nyári táborok költségeihez. A szülők csaknem felének a gyermekek felügyeletének megszervezése jelenti a legfőbb problémát a nyáron – derül ki az Erste felméréséből. A programok kitalálása és megszervezése mellett az ezekhez szükséges anyagiak előteremtése okoz a legtöbbek számára fejtörést (39-39 százalék). A szülők jelentős része (38 százalék) ráadásul nehezen tudja ellátni a munkáját, amíg otthon vannak a gyerekek.
A nyári programok és táborok jelentős, és egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek. Ebben a két és fél hónapban legtöbben 25 ezer és 50 ezer forint közötti összeget költenek (27 százalék) gyerekenként. A válaszadók ötöde 50 ezer és 80 ezer forint közötti összeggel tervez, további 40 százalék pedig ennél is többel, akár 150 ezer forintot meghaladó kiadással kalkulál egy csemetére a nyár során. Csupán 13 százalék nyilatkozott úgy, hogy a nyár gyerekenként 25 ezer forintnál kevesebb extra kiadással jár majd. A szülők több mint fele most úgy látja, hogy idén többe kerül a gyerekek nyári vakációja, mint tavaly, míg negyedük nagyjából ugyanannyit költ majd, a kiadások csökkenésével mindössze 7 százalék számol.
A nyári szünettel járó plusz kiadások kihívást jelentenek a családok számára. A válaszadók 43 százaléka szerint kifejezetten megterhelő ez az időszak, és csupán 2 százalék válaszolta azt, hogy semmilyen problémát nem jelentenek számára a nyár költségei. A válaszadók 40 százaléka spórolással teremti elő a szükséges összeget, míg ötből egy szülő még nem tudja megmondani, hogyan lesz majd pénz mindenre.
A családok többségében ezért elsősorban a nagyszülők segítségére támaszkodnak ebben az időszakban (54 százalék), illetve jellemző megoldás még, hogy a szülők felosztják egymás között a gyerekek felügyeletét (44 százalék). A napközis táborokat a válaszadók harmada veszi igénybe, míg a drágább ottalvós táborokat jóval kevesebben választják (13 százalék).
A munkahelyek jelentős része nem nyújt támogatást a nyári időszakban, a felmérés szerint a válaszadók nagy része semmilyen segítséget nem kap onnan (42 százalék). A szülők nem egészen 17 százaléka számolt be arról, hogy beviheti gyermekét a munkahelyére, míg a válaszadók 14 százaléka mondta, hogy plusz szabadságot kap a nyári iskolai szünet idejére. Nappali felügyeletet, nyári tábort, vagy a szülő számára plusz anyagi támogatást mindössze a munkahelyek tizede biztosít a válaszok alapján. Ezen belül kifejezett anyagi támogatást mindössze 2 százalék kap erre az időszakra.