Emléktábla Barcsay Jenő tiszteletére
A Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő és Székely Éva Uszoda dísze az úszómedence falán látható hatalmas mozaikpár, Barcsay Jenő festőművész alkotásai. 2025. március 21-én emléktábla állításával tisztelegtek a Kossuth-díjas művész előtt születésének 125. évfordulója alkalmából.
Köztudott, hogy művészeti alkotások nemcsak múzeumokban láthatók, számos közintézményben helyet kaptak többek között falfestmények, domborművek, mozaikképek is. Így nem meglepő, hogy a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő és Székely Éva Uszoda versenymedencéje melletti falat két nagyméretű mozaik díszíti. Alkotójuk Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőművész, grafikus, művészpedagógus, tanár.
Az egész éven át tartó „Barcsay 125” programsorozat részeként a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.,a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány, valamint Kónya Márta és Kónya Ferenc, Barcsay Jenő jogörökösei közösen emléktáblát helyeztek el a hazai művészélet kiemelkedő alakjának tiszteletére.
Az emléktábla az 1974-ben eredetileg az Újpesti fürdőbe készült, majd annak lebontását követően a Csillaghegyi fürdőbe áthelyezett Térritmus I–II. mozaikalkotások mellett kap méltó helyet. A muranói üvegből alkotott monumentális mozaikok túlélték az újpesti fürdő bezárását, majd lebontását. A páratlan érték megmentése egy példaértékű összefogásnak köszönhető. A mozaikpár a Csillaghegyi fürdő fedett uszodájában kapott helyet 2018-ban, és azóta is itt csodálhatja meg nap, mint nap több száz gyermek és felnőtt.
Skócia erdővédelmi stratégiája
A Mairi Gougeon, skót erdészeti miniszter által vázolt cselekvési terv az első ilyen jellegű megoldás az Egyesült Királyságban, amely számos kulcsfontosságú intézkedést vázol fel annak érdekében, hogy az ország erdőterületei jobban ellenálljanak és alkalmazkodjanak az éghajlattal kapcsolatos különböző jelenlegi fenyegetésekkel szemben.
A stratégiai egyértelmű munkát tesz lehetővé, hogy a skót erdőket a jövőre nézve megerősítsék. A terv a következő három területen végzett munkát helyezi előtérbe annak érdekében, hogy Skócia erdei és erdőségei jobban megbirkózzanak az éghajlatváltozással:
– Erdőtervezés: számos olyan intézkedés bevezetése, amely segít csökkenteni a jövőbeli kockázatokat és veszélyeket.
– Fafajválasztás és erdőművelés: olyan fafajok kiválasztása és termesztése, amelyek a jövőben is jól fognak fejlődni; és
– Tudáscsere: a legjobb gyakorlatok megosztása, képzés és több forrás közzététele.
Helen Sellars, a skót erdészet fenntartható erdőgazdálkodásért felelős vezetője hozzátette: „Okosabban kell terveznünk az erdőket, a megfelelő fafajokat kell nevelnünk, és gondoskodnunk kell arról, hogy kihasználjuk és megosszuk az ellenállóbb erdők létrehozásával kapcsolatos legújabb ismereteket. Ez az útiterv tervrajzot nyújt mindehhez. Nincs egyetlen varázslatos recept, amely azonnal ellenállóvá tenné erdeinket és erdőterületeinket az éghajlatváltozással szemben. Most kell cselekednünk, mivel ez az értékes természeti érték egyre nagyobb nyomásnak van kitéve számos veszély miatt.”
Idén a Szavanna-kifutót újítaná fel az Állatkert
A zsiráfoknak, orrszarvúaknak, gazelláknak és több más állatnak otthont adó Szavanna-kifutót szeretné felújítani a Budapesti Állatkert az idei személyi jövedelemadó 1 % felajánlásokból. A 17 éve létesült kifutórendszert az állatok számára is komfortosabbá teszik, és a látogatói élmény fejlesztésére is sor kerül.
A Szavanna-kifutó 2008-ban létesült, egyik részében a szélesszájú orrszarvúak kültéri férőhelyét alakították ki, a nagyobbik részét pedig a zsiráfok, a mhorr gazellák, a nyala antilopok, továbbá egy víziantilop, több koronásdaru, marabuk, illetve mentett gólyák lakják. A tervek szerint egyrészt a kifutó csapadékvíz-elvezető rendszerét korszerűsítik, másrészt felújítják az állatokat a közönségtől elválasztó kerítéseket is. A felújítás nyomán az állatok tágasabb és komfortosabb helyet kapnak majd, és a látogatói élményt is megújítják, fejlesztik.
Az állatokat jobban lehet majd látni, illetve a közönség ismét használatba veheti azt az emelvényt, etetőtornyot, ahol a látogatók a zsiráfokkal, a földkerekség legmagasabb állataival fejmagasságban ismerkedhetnek. Ezt a tornyot az elmúlt években műszaki okok miatt már nem használhatta a közönség.
A kifutó elöregedése mellett a másik ok, amiért épp ezt a létesítményt szeretné az Állatkert az idei SZJA támogatásokból felújítani, az az itt élő fajok kimagasló természetvédelmi jelentősége. Legtöbbjük ugyanis ritkulóban lévő, fenyegetett fajnak számít, amelyek szaporítása terén a Budapesti Állatkert jelentős eredményeket ért el.