A polihisztor Herman Ottó tiszteletére rendezett kiállítás a Néprajzi Múzeumban június 30-ig tekinthető meg. A kiállítást az Országgyűlési Múzeummal közösen hozták létre.
A sokoldalú tudós 190 éve született és 110 esztendővel ezelőtt hunyt el. Herman Ottót a néprajz, a természettudomány, a barlangászat, a környezetvédelem, a nyelvtudomány és a régészet egyaránt hazai úttörői között tartja számon. A tudást nemcsak összegyűjtötte, de szét is osztotta, itthon és a nagyvilágban. Tizennégy könyvet, több mint 1100 cikket, tanulmányt írt, és számos előadást tartott.
Herman Ottó (1835-1914) életművében és parlamenti képviselőségében is meghatározó a néprajzi múzeum létrehozása érdekében tett áldozatos tevékenység, többek között tárgyain és dokumentumokon keresztül, de ő mentette meg a széthullástól a Magyar Néprajzi Társaságot is.
A kiállítás fő törekvése, hogy a Néprajzi Múzeumban őrzött és Herman Ottóhoz köthető közel háromezer-ötszáz darabot számláló tárgyi anyagra helyezze a fókuszt. A tárlat egy olyan válogatást ad a kollekcióból, amely tükrözi Herman tárgyszemléletét, gyűjtési módszereit, múzeumban való gondolkodását. A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak a politikai pályafutásának mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa.
Herman Ottó az ő korában még csak kibontakozóban lévő néprajz terén maradandót alkotott. Megteremtette az anyagi kultúra kutatásának alapjait, ami összefüggésbe hozható az önálló néprajzi múzeum létrejöttével. Az elsők között a halászattal kapcsolatos etnográfiai vizsgálódásai során járt be nagyobb területeket, de ugyanígy a pásztorkodás és más témák mind jobb és jobb megismerése céljából is beutazta szinte az egész Kárpát-medencét, illetve azon túlra, Norvégiába is eljutott.
Gyűjtési módszerei
Nála volt először hangsúlyos az a fajta terepmunka, amelyet az utána jövő kutatók is elsajátítanak és alkalmaznak. Herman Ottó egy-egy tárgyféléből nagyobb számú változatot – ahogy ő emlegette „egy sor”-t, „egy egész sor”-t – gyűjtött be, ezekből az adott helyszínen mindent meg akart szerezni. Ezeken keresztül tovább körvonalazódik Herman néprajzitárgy-szemlélete is, amiből kiolvasható, hogy mi volt számára érdekes, és mit tartott érdemesnek megőrizni, múzeumba elhelyezni. A Néprajzi Múzeum archívumában fennmaradtak a gyűjtőnaplói, amelyeket az útjai során vezetett, és nemcsak írt bele, de rajzokat is készített, melyek a kiállításon is láthatóak.
Kossuth Lajos kortársát, Herman Ottót a legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunknak nevezte. Holott – tette hozzá – felvidéki szász család tagjaként tizenkét éves koráig csak németül beszélt, és tudását önerőből szerezte.
A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak – ahogy Kossuth Lajos a “legmagyarabb tudósunk” politikai pályafutásáról fogalmazott – a „legzseniálisabb mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa. Továbbá, a humort sem nélkülöző időszaki tárlaton kirajzolódik Herman egyedi jelleme, megjelenése és viselkedése, amelyeknek köszönhetően a korabeli karikaturisták kedvelt figurájává vált.
Országos vetélkedő
Az időszaki tárlathoz országos vetélkedő is kapcsolódik a Néprajzi Múzeum, a Herman Ottó Múzeum és a Herman Ottó Intézet szervezésében, amelyen a Herman Ottó nevét viselő oktatási intézmények diákjai vehetnek részt. A többfordulós, levelezős, több száz diákot érintő verseny eredményhirdetése a Madarak és fák napján, 2025. május 10-én lesz a Néprajzi Múzeumban, bízva abban, hogy Herman Ottó öröksége a most felnövő generációt is a bennünket körülvevő világ megóvására és felfedezésére ösztönzi.