Ozoráról legtöbbünknek a nyári fesztivál és Pipo vára jut eszébe. Pedig, midőn Nagy Istvánné Katika polgármester meghívására bejártuk a történelmi helyszínt, hiszen az 1848-as győzedelmes ozorai csata is itt zajlott, tapasztaltuk, hogy a falu és környéke gazdag látnivalóban és akár többnapos kikapcsolódásra is tökéletes a tolnai hegyes-dombos, erdőkkel, tavakkal, folyókkal szabdalt vidék. S van még egy érdekes vonzereje ennek a településnek, az itteni lomisok, akik a hétvégi vásárnapokon várják a németországi lomtalanításokon összeszedett cikkek közötti kincskeresőket.
Lássuk először is, hogy honnan kapta a Sió menti település a nevét? A legenda szerint egykor az ozorai várban lakott egy török basa, akinek a lányát Zórának hívták. A hagyomány szerint, amikor a lány eltűnt, az apja így siratta: Ó, Zóra, Ó , Zóra! Erről nevezték el a falut Ozorának. A szomszédos községekben a falu lakóit Uzorai Bicskásoknak csúfolják.
A község, mint Róma, hét dombra épült a Cinca patak és a Sió ölelése között. A Cinca a Borjúkútnál ered. A Sió mentén halad a bicikliút, így akár két keréken is bejárhatjuk a települést és környékét.
Kirándulásunkat a mesebeli Tyukodi pincészetnél kezdtük. Miközben a helyi asszonyok által főzött ízletes ebédet jóféle borokkal öblögettük le, a kápolnaszerű ebédlőben a házigazda, Tyukodi Lajos, aki a világban sokfelé megfordult, mint építőipari dolgozó, elmesélte miként született a borászat ötlete. Barátaival ugyanis legtöbbször egy-egy pincében borozgatva diskuráltak a világ dolgairól, így aztán megfelelő helyszínt akart létesíteni a hasonló találkozásokhoz. Az épületen az ozorai csata visszatérő motívum az Oroszi testvérek által készített kerámia díszítéseken. A még építés alatt lévő épületkomplexum a maga különlegességével gyönyörűen illeszkedik a tolnai tájba.
A település leghíresebb épületét, a várkastélyt az olasz származású Ozorai Pipo építtette a 15. században, akinek eredeti neve Filippo di Stephano Scolari országbáró volt. Beleszeretett Ozorai András leányába, Borbálába, s frigyükből négy fiúgyermek született, de egyikük sem érte meg a felnőttkort.
A kiváló hadvezér, akire Zsigmond király az aranybánya felügyeletét bízta, a királyi sókamaráknak s mellette hét megyének ispánja is volt. Kivételes képességű hadvezér hírében állt, nevéhez köthető az al-dunai magyar határ Szörény és Nándorfehérvár közötti várláncának kiépítése.
A vár feltárása és restaurálása 2015-ben kezdődött. Elbűvölő a reneszánsz belső udvar a rengeteg virággal, szobrokkal, és az emeleti történeti termek, ahol Pipó hitvesének a hálószobája, a díszes trónterem, a reneszánsz ebédlő és a vár felszentelt kápolnája látható. A lovagteremben megnéztük a fegyvergyűjteményt a gótikus páncélzatú életnagyságú lovas katonával és láttuk a XVII. századi főúri konyhát.
A földszinti helyiségekben különleges vártörténeti kiállítás várja a látogatókat 3D filmvetítéssel és többek között az ásatások során előkerült eredeti régészeti leletek bemutatásával.
A várban megcsodáltuk egykori úrnőjének, Borbálának baldachinos ágyát, amely igen rövidnek tűnt. Megtudtuk, hogy akkoriban az emberek ülve aludtak. Akinek kedve támad, maga is megszállhat a vár vendégszobáiban, s kipróbálhatja, hogy milyen, a mai méreteknek megfelelő, kényelmes baldachinos ágyban tölteni az éjszakát.
Ne hagyjuk ki a Kálvária megtekintését, amelynek szobrai az Oroszi testvérek keze munkáját dicsérik. A tájházban, ahol láthattuk, miként élt egykor egy paraszt család, s előzetes kérésre itt bárki kipróbálhatja a kerámia készítést is.
Kényelmes, a mai kornak megfelelő, energiatakarékos, biológiai szennyvízlebontóval rendelkező ökoházban is eltölthetünk néhány napot, ha a falu szélén álló Boglya Vendégházat választjuk a körülötte elterülő hatalmas kerttel, biogyümölcsössel. Az épület vályogtéglából, szalma szigeteléssel készült, bevakolva, így nem gyúlékony. A tetején napelemek biztosítják csaknem teljesen az energiát.
Kérésre a házigazdák gondoskodnak a helyi termékekből összeállított gazdag, úgynevezett kosaras reggeliről, amelyet megkóstoltunk, s csak ajánlani tudunk mindenkinek.
A Levendula Völgyben 15 féle különböző levendulát ültettek a szárazságtűrő fehér színűtől kezdve a sötétliláig. A különböző fajták más és más időpontban virágoznak, így hosszabb ideig jöhetnek az érdeklődök, akik saját maguk gyűjthetnek az illatos levendulából. Megízleltük a levendula szörpöt, s megcsodáltuk a levendulából készült termékeket: olajat, párnákat.
A településen 15 család foglalkozik méhészettel. Mi Nagy Csaba méhészetét kerestük fel, akinek 200 kaptárja van. Elmondta, hogy Ozorán ehhez jók az adottságok, hiszen a vetésforgó, a víz közelsége miatt nem kell vándorolni. Igaz az idén a szárazság miatt kevés a repce-, de bőven van akác-, hárs-, mézharmat- és napraforgó méz.
Ellátogattunk az egykor szebb napokat látott Kula majorba. Bizony szomorú látni a pusztulást. Herceg Esterházy Pál Antal építtette az épület együttest 1739-1744 között a gidrán méntelepe és a nyári lak számára.
Ozora a 20. század első felében a környező vidék egyik helyi központjaként működött, vásárok és ünnepek alkalmával nyüzsgő, sokszínű élet folyt itt. A Nagyvendéglő vagy Nagykocsma a település egyik nevezetes intézménye volt. Jelentőségét kulturális vonatkozásai is kiemelik – a magyar irodalom két neves alakjának, Petőfi Sándornak és Illyés Gyulának a neve fűződik az épülethez.
A fiatal költő vándorszínész éveiben – 1841. július 31-én – először az e vendéglőben kialakított színpadon aratott kétes sikert Gvadányi József A peleskei nótárius című darabjában. E kalandját később egy versében is (Levél egy színész barátomhoz) megénekelte.
Illyés Gyula, aki a közeli puszták egyikén született, gyermekkori emlékek sokaságát őrizte az 1910-es évek Ozorájáról. A Nagyvendéglő évtizedeken keresztül családjának – előbb apai nagybátyjának, Raisz Károlynak, majd nővérének, Illés Klárának – tulajdonában volt, így rokoni látogatásokon és később már íróként is visszajárt ide anyagot gyűjteni. Napjainkban Illyés Gyula emlékkiállítás látható az épületben.
A falu mellett, egy mesebeli völgyben található az Ozorádó Horgászparadicsom, melyet minden oldalról gyönyörű, erdőkkel borított dombok vesznek körül. A békés, nyugodt, festői táj kiváló lehetőséget nyújt a horgászás mellett a feltöltődésre, pihenésre, relaxálásra.
A három és félhektárnyi hatalmas, zöld területen két horgásztó helyezkedik el, melyeken a szálló vendégek horgászhatnak, napi horgászatra nincs lehetőség. A legkisebbeket csúszda, hinta, homokozó, a nagyobbakat a 15 méteres úszómedence várja, míg a hölgyek a kényelmes napozóágyakon barnulhatnak, olvashatnak.
Érdemes egy estét a Szappanos pincészetben is eltölteni. A kemencében sült húsokhoz jól illettek a borászat nedűi. A családi pincészet boraival, reneszánsz címkékkel ellátva, a várban is találkoztunk. A Covid után érzékelhetően fellendült a forgalom: tartanak itt a lakodalmaktól kezdve jazz estekig sokféle rendezvényeket. S utána az itteni panzióban is megszállhatnak a vendégek.
S, ha hétvégén járunk a környéken, akár felkereshetjük a helyi lomisokat is, ahol keresgélhetünk a hatalmas raktárakban, s ha szerencsések vagyunk, találhatunk kedvünkre való műszaki eszköztől kezdve csinos ruhákat, kerékpárokat vagy éppen hangszereket is.