A cserszömörce (Cotinus coggygria) a díszkertek és parkok látványossága, azonban hegységeinkben is találkozhatunk az őshonos cserjével, a Dunántúlon, a Balaton-felvidéken és a Bükkben tömeges. A parókafa néven is ismert növény meddővirágai rózsaszín vagy halványzöld tollas szőrökké alakulnak, melyek elvirágzás után is sokáig díszítenek, mintha parókát tettek volna a tájra.Őszi lombszíneződése a narancssárgától a tűzpirosig csodálatos árnyalatokat mutat. A cserszömörce levelei elliptikusak, hosszú nyelűek, ép szélűek – a kifejlett zöld levelek tartalmazzák a gyógyászatilag fontos hatóanyagokat. Gyűjteni nyár végén érdemes, a hajtásokról lefosztott lomblevelet napi többszöri forgatással szárítani szükséges. A népgyógyászatban…
tovább olvasomCímke: Szalontai Kriszta
A hónap gyógynövénye: a cickafark
Hazánk gazdag gyógynövényflórájából ajánljuk a természetben éppen fellelhető, gyűjtésre érdemes cickafarkot. A mezei cickafark (Achillea collina) évelő, 50-80 cm magas, Magyarországon gyakori előfordulású gyógynövény. Levelei többszörösen szeldeltek, fehér virágzata apró fészkekből áll. Egész nyáron virágzik, késő őszig megtalálhatjuk réteken, erdőszéleken, legelőkön, elsősorban napos fekvésű területeken. A házipatikában sokféleképpen felhasználhatjuk a virágzó hajtásvég szárított formáját: tudományosan bizonyított gyulladáscsökkentő, görcsoldó, étvágyjavító, fájdalomcsillapító és antibakteriális hatása, így teája gyomorhurut, gyomorfekély, emésztési panaszok, étvágytalanság esetén nyújthat segítséget. A tápcsatorna betegségeinek enyhítése mellett a sebgyógyításban is jelentős: kenőcs formájában vagy borogatásként a nyálkahártyák és a…
tovább olvasomA hónap gyógynövénye: kígyószisz
A terjőke kígyószisz (Echium vulgare) érdekes megjelenéséről, a sziszegő kígyónyelvre emlékeztető porzószálakról kapta a nevét, a növény szárának foltos mintázata pedig a kígyó bőrére emlékeztet. Magassága 30-100 cm, lándzsa alakú levelei szőrözöttek, kék virágai ősz elején is virítanak. A növény fiatal, maximum 40 cm hosszú virágos hajtásait még ebben az időszakban is gyűjthetjük.Szárítás után gyógytea készíthető belőle, mely köhögéscsillapító és vizelethajtó hatásáról ismert. Gyulladásgátlóként légúti megbetegedéseknél, mandulagyulladásnál is sikerrel alkalmazhatjuk. Bélfertőzés, hasmenés és más emésztőszervi problémák esetén napi egy-három csésze tea fogyasztása ajánlott. A forrázatot kúraszerűen kell inni, három-négy napnál…
tovább olvasomPannonhalmi gyógynövényeskert, arborétum és lombkoronasétány
A Pannonhalmi Bencés Főapátság gyönyörű épülete a világörökség része. A levendulaszüret minden évben rengeteg embert vonz ide, hiszen csodálatos az ültetvény. De a látogatóház állandó programokat is nyújt: a bencés gyógyászati hagyományokat, s a térségben őshonos gyógynövénykincset is a nagyközönség elé tárja. A régi korok szerzetesei nagy gonddal gyűjtötték és termesztették a gyógyításhoz szükséges növényeket. A látogatóházban tablókon olvashatunk a kolostori gyógyászatban használt növényekről, a bemutatókertben pedig a többszáz éve helyben termesztett gyógynövények tekinthetők meg. Láttunk itt izsópot, körömvirágot, római kamillát, cickafarkot, kakukkfüvet, menta fajokat. A lepárlóban a levendula feldolgozásának…
tovább olvasomA hónap gyógynövénye: a kislevelű hárs
A kislevelű hárs (Tilia cordata) hazánkban honos, de más hársfajokkal együtt gyakran ültetik parkokba, ligetekbe, utak mellé. Ez a magas növésű, terebélyes fa nem csupán a hársmézet adja, hanem virágzatából meghűléses megbetegedéseket gyógyító tea készíthető, ülőfürdőként nyugtató hatása jelentős, a fatestéből készült orvosi szén pedig bélfertőzéseknél segít. A kislevelű hárs hosszú nyelű, aszimmetrikus levelei szív alakúak, fűrészes szélűek, sötétzöldek, fonákjukon szürkészöldek. A levelek mindkét oldala kopasz, de a kislevelű hárs levélfonákján, az érzugokban vörös szőrképletek találhatók, mely más hársfajoktól megkülönböztető bélyeg. (A nagylevelű hárs levelei tenyérnyiek, élénkzöldek, a fonákon fehér…
tovább olvasomA hónap gyógynövénye: a bodza
A bodza az egyik leggyakrabban használt növény a népgyógyászatban. Virágzata, érett termése, levele és gyökere is alkalmazható gyógyászati célokra. Az ebben az időszakban nyíló bodzavirágzatot javasoljuk gyűjtésre – meghűléses betegségek esetén rendkívül hatásos.A fekete bodza (Sambucus nigra) hazánkban gyakori, 2-5 méter magas fácska, erdőszéleken, tisztásokon találkozhatunk vele. Könnyen felismerhető kellemes illatú, sárgásfehér álernyő virágzatáról, melyet akkor kell leszedni, amikor az ernyő szélső virágai már kinyíltak, de a középsők még csak bimbósak. Autóutaktól távoli helyen, száraz időben gyűjtsünk! Szárral felfelé, lazán egymás mellé rakosgatva szedjük ládába, így egyúttal a szárítás is…
tovább olvasomA hónap gyógynövénye: a pitypang
A pongyola pitypang, más néven gyermekláncfű (Taraxacum officinale) évelő, tejnedves növény. Üde sárga virágát, kacúros levelét, „elfújható” termését mindenki felismeri. Számos gyógyhatása közül vízhajtó tulajdonsága igazolt, teakeverékek alkotója. Epehólyag- és májbántalmak, vérszegénység ellen, emésztés serkentésére, salaktalanításra ajánlott. Jelentős a C-vitamin és kálium tartalma. Az egész világon ismert gyógynövény, széles körben használják.Leveleit virágzás előtt gyűjtsük, teának vékony rétegben, szellős helyen szárítsuk. Frissen szedett zsenge leveleit szalonnával, burgonyával, főtt tojással, olivaolajjal keverve különleges ételt kapunk. A nyugati országok áruházaiban a saláták között kapható a pitypanglevél. Fiatal virágából köhögéscsillapító szirup, a „pitypangméz” készíthető,…
tovább olvasomA hónap gyógynövénye: tyúkhúr
A tyúkhúr gyakran áttelel, de ebben az időszakban hozza tömegesen a friss, üdezöld, zsenge hajtásait, amiből finom ételek készíthetők. Vértisztító, salaktalanító hatású gyógynövény, ezért a tavaszi méregtelenítő kúrát érdemes vele kezdeni.A tyúkhúr (Stellaria media) mindenhol fellelhető, még a téli hónapokban is virágzó, szinte kiirthatatlan gyomnövény, ám számos gyógyhatással rendelkezik. Az egyéves, üdezöld növény 5-15 cm magasra nő, telepeket alkot. Ovális, kihegyesedő leveleiről és csillag alakú, fehér virágáról könnyen felismerhető. A leveleken és a száron gyakran szőrképletek láthatók. Erdőben, árkok és patakok partján, házak szomszédságában könnyen rátalálunk. A fiatal hajtásokat, friss…
tovább olvasomAz év gyógynövénye a borsosmenta
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) Gyógynövény Szakosztálya 2024-ben a borsosmentát választotta az év gyógynövényének. A népes Mentha nemzetség tagjai gyakran kereszteződnek egymással, így a kialakuló új fajokat nem könnyű beazonosítani. A borsosmenta (Mentha x piperita) egy fajhibrid évelő növény, melynek természetes előfordulási helyét nem ismerjük. A világ számos országában, így hazánkban is termesztik. Meleg-, fény- és vízigényes növény, kiskertben, balkonon is termeszthető. 40-80 cm magas növény, négyélű szára, valamint gyöktörzséből eredő, föld felszínén kúszó módosult hajtásai, ún. sztólói jellegzetesek. Levelei tojásdadok, csipkések, sötétzöldek. A levelek erezete és a szár lilás.…
tovább olvasom100 kedvenc gyógynövényünk
Magyarország gyógynövénykincse olyan gazdag, hogy a növényeket tanulmányozva, hatásukat megismerve házipatikát állíthatunk össze. A kistermetű növénykék és a hatalmas fák egyaránt tartalmazhatnak gyógyító hatóanyagokat, amelyek egészségünk megőrzését vagy gyógyulásunkat szolgálják. Érdemes minél több gyógynövényt a természetben megkeresnünk, s gyűjtenünk azokból, amelyekre szükségünk lehet. Szalontai Kriszta 100 kedvenc gyógynövényünk című könyvében kitér a szakszerű gyűjtés, tárolás feltételeire is.A Kornétás Kiadó gondozásában júniusban megjelent könyv hasábjain bemutatjuk azokat a hazánkban leggyakrabban fellelhető gyógynövényeket, amelyeket bárki megtanulhat felismerni, s a gyűjtés, feldolgozás ismeretében elkezdhet használni. Azonban a tavasztól őszig terjedő tenyészidőszakban megpróbálkozhatunk bizonyos…
tovább olvasom