200 éves álomból ébredő történeti kertek – ELMARAD

Szeretettel várjuk a történeti kertek szépségei iránt érdeklődő látogatóinkat a Pro Vértes által szervezett eseményre, amely a „Hosszú téli esték” eladássorozat idei utolsó előadása. A csákvári Esterházy kastélypark és a Geszner-park építményeiről szóló előadást Viszló Levente tartja 2023. március 8-án Csákváron, a Geszner-házban, a Vértesi Natúrpark Látogatóközpontjában. A kerttörténeti vetítéses előadás 200 éves időutazással a múltba kalauzolja az érdeklődőket.A gróf Esterházyak csákvári kastélyát és parkját gróf galántai Esterházy János főispán kezdte el építtetni 1760 és 1765 között. A magyar kertművészet egyik legjelesebb alkotásaként tartják számon. Ezen birtokhoz szervesen kapcsolódik az…

tovább olvasom

A dinnyési Várpark, ahol életre kel a magyar történelem

Jelenleg hétvégente és munkaszüneti napokon, április 15-től pedig minden nap  várja látogatóit a négyszeres Guinness-rekorder dinnyési Várpark és Skanzen. A létesítmény alapítója, alkotója, Alekszi Zoltán az őszi és a téli hónapokban sem tétlenkedett, hiszen újabb különleges építményekkel bővítette a várpalettát: saját kezével építette meg Jászberény és Szentkirály várát. A két hektáros területen már javában készülnek a szezonra.A dinnyési Várparkban a magyar történelmi építmények makett formájában kelnek életre. Ezen makettek mérete akár két és fél méteres is lehet.Különlegességük, hogy a várak anyaghűen lettek elkészítve, tehát a kővárak kőből, a téglavárak téglából,…

tovább olvasom

Az év madara: a barkóscinege

2023-ban a vizes élőhelyek énekesmadarai közül háromra lehetett szavazni. A barkóscinege 41%-kal végzett az első helyen, de a függőcinegét és a nádirigót is sokan választották. Különleges mintázatú kis madarunk Európában és Közép-Ázsiában a nagy kiterjedésű nádasok lakója. A klímaváltozás azonban Magyarországon is a vizes élőhelyek visszaszorulását, kiszáradását okozza, tavak, mocsarak tűnnek el. Emellett a tóparti, nádasok kiirtásával járó építkezések az élőhelyek drasztikus megfogyatkozásához vezetnek.A barkóscinege párok egész életükben együtt maradnak. Fészkét igen változó magasságban, a nád vagy gyékény megtört szálaira rakja. Nem igényli az öreg, avas nádasokat, már a másodéves…

tovább olvasom

Családi madár-talány

Mi lenne, ha önök is értenék a madarak szavát? Ornitológus kollégánk segítségével ezen a családi színes programunkon csaknem minden madaras kérdésünkre választ kapunk. Nem is akármilyen módon, mert a természetvédelmi céllal befogott énekesmadarakra jelölőgyűrű kerül, és néhány fontos információ rögzítését követően, érintési lehetőséggel, tenyerünkből röptethetjük el őket.Gondolkoztak már azon, hogy:– vajon mit mesélnének a madarak nekünk az egykori grófi Pagonyról? – vajon milyen szoros családi kötelékben élnek?– vajon miért jártatják a csőrüket?– vajon milyen a madárszerelem, amikor ebben a tél végi időszakban varázslatos madár-muzsika járja át lelkünket egy erdei séta során?–…

tovább olvasom

Páfosz az intelligens turizmus egyik európai fővárosa

Fenntarthatóság, megközelíthetőség, digitalizáció, kulturális örökség, kreativitás – ezek a legfőbb szempontok, melyeket az Európai Unió figyelembe vesz, amikor évente az intelligens turizmus európai fővárosa (European Capital of Smart Tourism) elismeréssel díjaz két települést. 2023-ban az egyik város a ciprusi Páfosz viselheti e címet, és még inkább vonzhatja a turistákat a nagyvilágból.Ciprus szigetének délnyugati oldalán fekszik Páfosz (Paphos) települése, a Földközi-tenger partján. Északról és keletről a Tróodosz-hegység határolja. A 36 ezer lelket számláló település a római korban a sziget fővárosa volt. Az egész város szerepel az UNESCO Világörökségi listáján. Természeti szépsége…

tovább olvasom

A víz lesz a jövő aranya – előadás csütörtökön

Csákvár város vízgazdálkodása a klímaváltozás tekintetében című ingyenes vetítéses előadásra várjuk szeretettel az érdeklődőket Csákvárra, a Geszner-házba, a Vértesi Natúrpark Látogatóközpontjába.„A víz lesz a jövő aranya” – vélik a klímakutatók. Ez ihlette a „Hosszú téli esték” előadás sorozat következő eseményét, melyen Viszló Levente mutatja be szülővárosának vízgazdálkodását – a múlt, a jelen és a lehetséges jövő idősíkjában.Mindannyian tapasztaljuk, hogy az időjárás az idők folyamán egyre szélsőségesebbé vált. Évről-évre kevesebb az esős napok száma, ugyanakkor egyszerre akár több hónap csapadékmennyisége is lehullhat sokszor. Ahhoz, hogy élhető és fenntartható életünk lehessen, és…

tovább olvasom

Jön az új vármegye- és országbérlet

Május elsejétől minden eddiginél kedvezőbb bérletrendszer használatával teljes vármegyét, sőt akár az egész országot be lehet utazni a MÁV-START, a Volánbusz, a MÁV-HÉV vagy a GYSEV járatainak igénybevételével. A Magyar Kormány, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával és közreműködésével létrejövő új vármegye- és országbérlet-konstrukció révén az elmúlt három évtized legjelentősebb díjszabási fejlesztését hajtják végre a hazai helyközi közösségi szolgáltatók. Csökken a családok havi közlekedési ráfordítása, javulnak a vidéki mobilitási lehetőségek és az életminőség, ezáltal népszerűbbé válik a környezetbarát kötöttpályás és az autóbuszos közlekedés. A teljesárú vármegyebérletet 9.450 forintért lehet…

tovább olvasom

Az év gyógynövénye a vadgesztenye

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) Gyógynövény Szakosztálya 2023-ban a vadgesztenyét választotta az év gyógynövényének. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) közleménye szerint a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) Délkelet-Európában honos, Magyarországon dísznövényként ültetett fa, amelynek barna, dió méretű magjait alkalmazzák gyógyászati célra. Korábban a növény levelét, kérgét is használták a népi gyógyászatban, de ezek alkalmazása mára visszaszorult.A napjainkban kapható vadgesztenye-készítmények a mag szaponinokra standardizált kivonatát tartalmazzák. A növény kivonatát tartalmazó kenőcsök, krémek külsőleg, a kapszulák, tabletták pedig belsőleg alkalmazhatók a vénás keringési problémák – visszértágulat, visszérgyulladás, aranyér – enyhítésére, valamint ezek súlyosbodásának lassítására. A…

tovább olvasom

A világ legöregebb fái

A ma ismert egyik legidősebb élőlény a Földön az Észak-Amerikában, közönségtől távol és titokban tartott Matuzsálem fa, melynek 4850 év körüli a kora. Azonban megdőlni látszik, hogy ez lenne a világ legöregebb fája.Kicsivel idősebb rokonát 1964-ben vágták ki, kutatási céllal. 4862 évgyűrűt lehetett megszámolni, de a mintát olyan helyről vették, ahol már hiányoztak az első életéveiből származó gyűrűk, ezért csak annyit lehetett kiszámolni, hogy 5000 éven felül volt a kora. Prométheusz fának nevezték el.Ezt a rekordot megdöntötte volna egy skandináv fenyő, melynek c12 izotóp vizsgálata 9000 évesre tette, de mint…

tovább olvasom