Címke: régészet

Tető kerül Törökország neolitikus örökségére

B. Mezei Éva

Karahantepe, Törökország egyik legjelentősebb neolitikus lelőhelye, amely Şanliurfa városában található és a világ egyik legrégebbi régészeti területe, hamarosan védőtetőt kap. A tetőszerkezet megépítése a török Kulturális és Turisztikai Minisztérium által elindított „Örökség a jövőnek” elnevezésű projekt részeként valósul meg, amelynek célja, hogy az ország számos pontján egész évben folyamatosan zajló feltárásokat és helyreállítási munkálatokat biztosítson.A projekt legújabb kezdeményezése Karahantepe évezredeken át fennmaradt örökségének megóvását célozza, biztosítva annak fenntartható megőrzését a jövő generációi számára.A mintegy 5 000 négyzetmétert lefedő tetőszerkezet célja, hogy megóvja a történelmi helyszínt az időjárás viszontagságaitól. A hullámzó formájú tető…

tovább olvasom

Találtak egy 3000 éves erődöt Grúziában 

B. Mezei Éva

Drónok segítségével tárták fel Grúziában azt a 3000 éves erődöt, amely a nagyvárosok kialakulásának tanulmányozásában is sokat segíthet. A régészeket is meglepte annak az ősi erődítménynek a mérete, amelyet Grúziában tártak fel brit, amerikai és grúz tudósok. Amikor először kezdték el feltárni a területet, nyár volt, és magas a növényzet, ám amikor ősszel visszatértek, az elszáradt növényzetnek köszönhetően kiderült, hogy a nagyjából 3000 éves erőd negyvenszer nagyobb a korábban gondoltnál. A felfedezésről az Antiquity tudományos lapban jelent meg publikáció.Nathaniel Erb-Satullo, a vizsgálat egyik részt vevő kutatója szerint a drónoknak köszönhetően sikerült úgy…

tovább olvasom

Kísérleti tanásatás Százhalombattán

B. Mezei Éva 

Különleges helyszínre, a Százhalombattai Földvár területén folyó kísérleti tanásatás helyszínére invitálták az újságírókat. A Magyar Nemzeti Múzeum nemzetközi régészeti  a tanásatása, a SAX (Százhalombatta Archaeological Expedition) célja az őskori mindennapi élet szerveződésének vizsgálata. Szerencsés véletlennek köszönhetően, egy közeli, a Duna-partján lévő téglagyárból kerültek elő olyan relikviák, amelyek arra utaltak, hogy több évezrede lakott  ez a vidék. Mivel az őskorból nincsenek írásos emlékek, különösen nagy jelentősége van vizsgálni, hogyan, milyen körülmények között élhettek itt az emberek. Az itt található leletek a késő őskorból, azaz a neolitikumból származnak. A legrégebbi település 4000 év…

tovább olvasom

Előkerültek a veszprémi várnegyed Szentháromság-szoborcsoportjának eredeti szobrai

szerkesztőség

Meglepő helyen, egy veszprémi kollégium kertjében bukkantak rá a szakemberek a várnegyed Szentháromság-szobrának eredeti, a kilencvenes évek elején műkő másolatokra cserélt részeire. Nem ez volt az egyetlen rejtély a barokk műemlék körül: a talapzat alatt a régészek rég elbontott kanonokházak falmaradványait találták meg, a szoborcsoport eredeti megjelenéséről pedig egy sümegi templom falfestménye tanúskodott. A különleges alkotást a várnegyed 2025-ig tartó megújításának részeként restaurálja a Veszprémi Főegyházmegye. „Amikor a restaurátorok elkezdték vizsgálni a Szentháromság-szobor anyagát, kiderült, hogy 1993-ban az összes figurát műkő másolatra cserélték. Az eredeti szobrok azonban eltűntek, így keresésbe…

tovább olvasom

Konferenciával kezdődött a magyar–török kulturális évad

B. Mezei Éva

A magyar-török kulturális évad első hivatalos programjaként A nagy átalakulás földje (The Land of Great Transformation) címmel régészeti konferenciát tartottak a Magyar Nemzeti Múzeumban. „A magyar–török kulturális évad kivételes alkalom, hogy számba vegyük azokat a mélyen gyökerező kulturális összefonódásokat, amelyekre építve tovább erősíthetjük a kapcsolatokat, és még intenzívebbé tehetjük a két nép kulturális jelenlétét egymás országaiban” – mondta köszöntőjében Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója.A közös kulturális évadot Magyarország és Törökország diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulója alkalmából rendezik idén. A két ország történelmének, kultúrájának szoros összefonódása többek között nyelvészeti, néprajzi,…

tovább olvasom

Szent István király első ezüstdénárját találták meg a veszprémi várhegyen

Máté István

Ritka kincsre bukkantak a kutatók a veszprémi várnegyed megújítását kísérő régészeti feltárások során: a szakértők Szent István király egyik legelső ezüstdénárját találták meg a Nagyszeminárium udvarán. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei és a várnegyed műemléki megújításáért felelős szakemberek szerint a Lancea Regis feliratú dénárt Szent István közvetlenül a koronázása után, 1002 körül verethette. A most előkerült pénzérme elsősorban azért különleges, mert nagyon kevés készült belőle (alig félszáz példányt ismerünk), ráadásul egy olyan talajrétegben találták meg, ahonnan csak Árpád-kori leletek kerültek elő. Az elmúlt években a veszprémi várhegyen feltárt leletekből látványos…

tovább olvasom

Győzedelmes Campona régészeti kiállítóhely nyílik

B. Mezei Éva

Május 20-án ünnepélyes keretek között nyílik meg a Magyar Nemzeti Múzeum új tagintézménye, a Campona Victrix – Győzedelmes Campona nevet viselő régészeti kiállítóhely a főváros 22. kerületében, a Nagytétényi Kastélymúzeum mellett.Az ünnepélyes megnyitót követően az érdeklődőket ingyenes családi délutánra várják, amely ókori római hagyományőrző csapatok felvonulásával kezdődik. A látogatók találkozhatnak a rézműves és a csizmadia mesterségeket bemutató kiállítókkal, és antik női viseleteket felvonultató divatbemutatóval is.A budatétényi bevásárlóközpont neve, Campona, egykor Nagytétény római kori katonai tábora és települése volt. A rómaiak Camponája a 4. században egy birodalmi jelentőségű történeti esemény színtere…

tovább olvasom