Különleges helyszínre, a Százhalombattai Földvár területén folyó kísérleti tanásatás helyszínére invitálták az újságírókat. A Magyar Nemzeti Múzeum nemzetközi régészeti a tanásatása, a SAX (Százhalombatta Archaeological Expedition) célja az őskori mindennapi élet szerveződésének vizsgálata. Szerencsés véletlennek köszönhetően, egy közeli, a Duna-partján lévő téglagyárból kerültek elő olyan relikviák, amelyek arra utaltak, hogy több évezrede lakott ez a vidék. Mivel az őskorból nincsenek írásos emlékek, különösen nagy jelentősége van vizsgálni, hogyan, milyen körülmények között élhettek itt az emberek. Az itt található leletek a késő őskorból, azaz a neolitikumból származnak. A legrégebbi település 4000 év…
tovább olvasomCímke: régészet
Előkerültek a veszprémi várnegyed Szentháromság-szoborcsoportjának eredeti szobrai
Meglepő helyen, egy veszprémi kollégium kertjében bukkantak rá a szakemberek a várnegyed Szentháromság-szobrának eredeti, a kilencvenes évek elején műkő másolatokra cserélt részeire. Nem ez volt az egyetlen rejtély a barokk műemlék körül: a talapzat alatt a régészek rég elbontott kanonokházak falmaradványait találták meg, a szoborcsoport eredeti megjelenéséről pedig egy sümegi templom falfestménye tanúskodott. A különleges alkotást a várnegyed 2025-ig tartó megújításának részeként restaurálja a Veszprémi Főegyházmegye. „Amikor a restaurátorok elkezdték vizsgálni a Szentháromság-szobor anyagát, kiderült, hogy 1993-ban az összes figurát műkő másolatra cserélték. Az eredeti szobrok azonban eltűntek, így keresésbe…
tovább olvasomKonferenciával kezdődött a magyar–török kulturális évad
A magyar-török kulturális évad első hivatalos programjaként A nagy átalakulás földje (The Land of Great Transformation) címmel régészeti konferenciát tartottak a Magyar Nemzeti Múzeumban. „A magyar–török kulturális évad kivételes alkalom, hogy számba vegyük azokat a mélyen gyökerező kulturális összefonódásokat, amelyekre építve tovább erősíthetjük a kapcsolatokat, és még intenzívebbé tehetjük a két nép kulturális jelenlétét egymás országaiban” – mondta köszöntőjében Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója.A közös kulturális évadot Magyarország és Törökország diplomáciai kapcsolatfelvételének 100. évfordulója alkalmából rendezik idén. A két ország történelmének, kultúrájának szoros összefonódása többek között nyelvészeti, néprajzi,…
tovább olvasomSzent István király első ezüstdénárját találták meg a veszprémi várhegyen
Ritka kincsre bukkantak a kutatók a veszprémi várnegyed megújítását kísérő régészeti feltárások során: a szakértők Szent István király egyik legelső ezüstdénárját találták meg a Nagyszeminárium udvarán. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei és a várnegyed műemléki megújításáért felelős szakemberek szerint a Lancea Regis feliratú dénárt Szent István közvetlenül a koronázása után, 1002 körül verethette. A most előkerült pénzérme elsősorban azért különleges, mert nagyon kevés készült belőle (alig félszáz példányt ismerünk), ráadásul egy olyan talajrétegben találták meg, ahonnan csak Árpád-kori leletek kerültek elő. Az elmúlt években a veszprémi várhegyen feltárt leletekből látványos…
tovább olvasomGyőzedelmes Campona régészeti kiállítóhely nyílik
Május 20-án ünnepélyes keretek között nyílik meg a Magyar Nemzeti Múzeum új tagintézménye, a Campona Victrix – Győzedelmes Campona nevet viselő régészeti kiállítóhely a főváros 22. kerületében, a Nagytétényi Kastélymúzeum mellett.Az ünnepélyes megnyitót követően az érdeklődőket ingyenes családi délutánra várják, amely ókori római hagyományőrző csapatok felvonulásával kezdődik. A látogatók találkozhatnak a rézműves és a csizmadia mesterségeket bemutató kiállítókkal, és antik női viseleteket felvonultató divatbemutatóval is.A budatétényi bevásárlóközpont neve, Campona, egykor Nagytétény római kori katonai tábora és települése volt. A rómaiak Camponája a 4. században egy birodalmi jelentőségű történeti esemény színtere…
tovább olvasom